EFOP doktori interjú

írta Lénárt Levente, 2018. július 9–énMegosztás: FACEBOOKMegosztás: TWITTERMegosztás: GOOGLE+

AKTUALITÁSOK

Hosszú távú fejlesztési program indult a Miskolci Egyetemen, mely pályázati forrásból biztosítja az Egyetem kutatási fókuszainak az Intelligens Szakosodási Stratégia célrendszereihez való jobb illesztését, a kutatási rendszer belső működésének átalakítását, valamint a kutatói utánpótlás biztosítását.

EFOP doktori interjú

Hosszú távú fejlesztési program indult a Miskolci Egyetemen, mely pályázati forrásból biztosítja az Egyetem kutatási fókuszainak az Intelligens Szakosodási Stratégia célrendszereihez való jobb illesztését, a kutatási rendszer belső működésének átalakítását, valamint a kutatói utánpótlás biztosítását.

A Miskolci Egyetem 2020-ig kidolgozott, „Innovatív Tudásváros” címet viselő programjában általános célként tűzte ki jövőbeni munkájának erőteljes innovációra és kooperációra való építését, a kiválóság fenntartásához nélkülözhetetlen fókuszok kiemelését, hazai és nemzetközi versenyképességének, nemzetközi láthatóságának az erősítését kiemelt szerepet szánva mindezekben a K+F+I tevékenységnek. Ennek megvalósításához illeszkedik a Miskolci Egyetem által elnyert „Fiatalodó és megújuló Egyetem – Innovatív Tudásváros, A Miskolci Egyetem intelligens szakosodást szolgáló intézményfejlesztése” című, EFOP-3.6.1-16-2016-00011 azonosító számú projektje.

A projekt stratégiai célja a Miskolci Egyetem hatékony bekapcsolása a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia megvalósításába, nagyobb hangsúly helyezése a K+F+I folyamatok erősítésére illetve a Kutató Intézeteinek fejlesztésére. Tudományos produktivitás növelése kapcsán a K+F szolgáltatások körének fejlesztése és átalakítása, a kutató intézetek, az akadémiai kutató csoportok megerősítése. A célok megvalósítása érdekében több szakmai előadásból álló kutatói tréning került megszervezésre, amelyen az egyetem doktoranduszai, MsC és BsC-s hallgatói vettek részt. Ennek kapcsán kérdeztük Dr. Molnár Viktort a tréning szervezőjét és két doktorandusz hallgatót, Szentesi Szabolcsot valamint Nagy Gábort.

Egy sok szereplős program megszervezése nem könnyű feladat.
Milyen nehézségekkel találta szembe magát az előkészítés során?

Dr. Molnár Viktor elmondta, hogy a megvalósítás során nem találkozott akadályokkal. Bár a külső szemlélő azt gondolhatja, hogy egy, az egész Egyetemre kiterjedő tréningsorozat megszervezése és megfelelő minőségű lebonyolítása nem feltétlenül könnyű feladat, nem egy ember dolgozik ezeken a feladatokon. Természetesen az ilyen operatív tevékenységek esetén elengedhetetlen az intenzív kommunikáció és határidő-tartás; a munkatársakkal való együttműködés során nem tapasztalt fennakadást.

Ez egy egyszeri alkalom volt a szakmai fejlődés érdekében, vagy lehetőség lesz a későbbiekben is hasonló tréningen való részvételre? A szervezésen kívül milyen szakmai szerepet tölt be a projekt megvalósításában?

A projekt tréning része ismétlődik, minden félévben megrendezésre kerül. A trénereknek elérhetőnek kell lenniük, a hallgatókat pedig informálni kell a lehetőségről. Szakmai oldal? Vezeti a részprojektet és Ő a projekttervezés modul trénere. Arról beszél a hallgatóinknak a tréning során, hogy mitől jó egy projekt és hol lehet elrontani. Közben, ha a megvalósítás során a hallgató nem azt kapja, amit előzetesen remélt, akkor máris nem hiteles. Magyarul nem illik hibázni. Ez a kettősség egy érdekes tapasztalat volt számára az első félévben. Emellett a hallgatói csoportok összetétele is igen nagyszerepet játszik. „Az Egyetem megannyi Karáról érkeztek hallgatók. A tréning során tehát számos megközelítésben tapasztaltunk és hallottunk hozzászólásokat, véleményeket. Ez igencsak színezi magát a tréninget, ami az oktatóknak is tetszett.”

A tréningen csak kutatók vehettek részt, vagy volt lehetőség a hallgatók bekapcsolódására is?

A programba nem csak kutatókat, hanem leendő kutatókat, azaz graduális hallgatókat is bevontak. Ez szerinte igen jó alap az utánpótlás neveléshez. Akár a hallgatók, akár a már PhD képzésben résztvevők intenzív formában, gyakorlatias megközelítésben találkoznak a kutató pálya néhány fontos feladatával. Véleménye szerint ez hatékonyabb, mint a legtöbb marketing célú kiadvány vagy információs börze. Az első félévben közel ötvenen jelentkeztek a tréningre, ami nagy számot jelent. Emellett a következő félévek tréningjeire is már most vannak jelentkezők. „Úgy látom, hogy az utóbbi években valamelyest erősödött az érdeklődés a kutatói pálya iránt. A kérdésre a válasz határozott igen. Van elég bevonható, remélhetőleg a jövő miskolci felsőoktatásának gerincét képező fiatal.”

A szervezői és előadói oldal mellett különösen érdekes a résztvevők véleményének meghallgatása. Az interjú során Szentesi Szabolcs elmesélte, hogyan jutott el a doktori képzésig. Mint kiderült a Fáy András Közgazdasági Szakgimnáziumban szerzett érettségi után rendvédelmi szervekhez szeretett volna kerülni. Ezt az ötletét azonban elvetette és felvételizett a Miskolci Egyetemre. 

Mi inspirált téged és Gábort hogy jelentkezzetek a doktori képzésre?

Szabolcs nevetve gyorsan rávágta: „A szakmai előrehaladás és mára a képzésen az ösztöndíj sem elhanyagolható! Mint megtudtam a doktori képzésben résztvevő hallgatók az első két évben 140000/Ft-ot kapnak/ félév, de a második két évben ez az összeg már eléri a 180000/Ft-ot félévente. Arról nem beszélve, hogy olyan kapcsolatrendszer kiépítésére van lehetőség, mely kevés ember számára adatik meg”. Beszélgetésünk kapcsán felmerült a Campus Mundi program, melynek célja a felsőoktatás minőségének javítása, különös tekintettel a foglalkoztathatóságra, valamint a magyarországi felsőoktatási intézmények nemzetközi szerepének, elismertségének növelésére. Ezen program keretein belül lehetőségük volt Kubába utazni.

Gábor, aki szintén a Fáy András Közgazdasági Szakgimnáziumban érettségizett életfelfogását tekintve „Carpe diem” hívő és itt most nem a 90-es évek siker zenekarára gondolok. Kifejtette, hogy nem tervez soha előre, a doktori képzést egyébként azért tartja nagyon jónak, mert már, ahogy említettem sok kapcsolatot lehet teremteni. A kutatás és publikálás mellett pedig szabadidőre is van lehetőség. Elárulta azt is, hogy nagyon nagy hangsúlyt fektetnek az oktatók a hallgatók szakmai fejlődésére, sokszínűségre. Mindketten szeretnek gyakorlati (szemináriumi) órákat tartani. Eleinte akadtak nehézségeik, ami teljességgel érthető, hiszen 150 hallgató előtt kellet és kell megszólalniuk logisztikai témákkal kapcsolatban.

Hogyan értékelnétek egy tízes skálán a tréninget?

Mind kettejük válasza egyöntetű volt: 10-es skálán 10-es.

Lénárt Levente

AKTUALITÁSOK: ajánló

az utolsó 4 cikk • összesen 433 cikkből

  • Idén is vár a Kutatók Éjszakája

    Idén is vár a Kutatók Éjszakája • 2 napja

    A szeptember végi időszaknak immáron évek óta elengedhetetlen kelléke a Kutatók Éjszakája megrendezése. A rendezvény egy Európa-szerte lebonyolításra kerülő ingyenes eseménysorozat, amely a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére szolgál. Egyetemünkön szeptember 28-án (17-23h) rendezik meg.

  • Miskolci Egyetemi Sportnap 2018

    Miskolci Egyetemi Sportnap 2018 • 15 napja

    A Miskolci Egyetem intézményi sportirodája idén is megszervezi 2018. szeptember 19-én a XIX. Miskolci Egyetemi Sportnapot, a hagyományok szerint kötelezően sporttal töltendő tanítás nélküli munkanap keretében.

  • Véradás az Egyetemen!

    Véradás az Egyetemen! • 20 napja

    Mint ahogy az bizonyára Önök előtt is ismeretes, a Magyar Vöröskereszt fő feladatai közé tartozik a rászorulók megsegítése, az ifjúság egészséges életmódra történő nevelése, az elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezése, lebonyolítása, illetve a véradásszervezés. Szervezetünk, 1939 óta tartó, folyamatos feladata a térítésmentes véradások szervezése, a véradók toborzása.

  • Tovább egyszerűsödött a pályázás a Campus Mundi programban

    Tovább egyszerűsödött a pályázás a Campus Mundi programban • 20 napja

    Az elmúlt években többször is átalakították a pályázási és a pontozási rendszert, hogy minél több hallgató mehessen külföldre tanulni, szakmai gyakorlatra vagy rövid tanulmányútra.

Megjelenik havonta

5000 példányban

Felelős kiadó

Prof. Dr. Torma András rektor

Főszerkesztő

Konyári György

Szerkesztő

Rada János

Képszerkesztő

Kiss Viktor

Angol nyelvi lektor

Somogyi Gyula

Korrektor

Szenderák Bence

Munkatársak

Báthori Kinga, Boldizsár Csongor, Harangi Tünde, Kiss Viktor, Kerekes Bernadett, Keszi Bálint, Kovács Eszter, Nagy Tomi, Ozsváth Cseke Gergő, Rada János, Schäffer Anett, Szabadi Martina Laura, Stumphauzer Laura, Tóth Orsolya, Tóth Evelin

ISSN

2064-3691

Tel.

06-70-866-4618, 06-46-565-111/18-30