Erasmusszal Törökországban

írta Hultai Dóra, 2017. november 22–ánMegosztás: FACEBOOKMegosztás: TWITTERMegosztás: GOOGLE+

CAMPUS

A MEgazin decemberi számában részletesebben fogunk foglalkozni az Erasmus programmal, ebben a cikkben Hultai Dóra törökországi élménybeszámolóját olvashatjátok.

Erasmusszal Törökországban

2017 januárjában belevágtam életem első igazi kalandjába: Erasmus részképzés keretében egy félévre Törökországba utaztam. Hogy miért éppen Törökország? Ez az egyetemünkön tanult török diákoknak köszönhető, akikkel életre szóló barátságot kötöttem.

A partneregyetemünk a Sakarya Üniversitesi, amely az Isztambultól kb. 2 órányira fekvő Sakarya tartományban található. Az egyetemi campus nagyon hasonlít a miénkre, hiszen ez is nagy területen van, igazi kis különálló várost alkot – a város felett, ugyanis nagyon magasan van, de ennek köszönhetően csodálatos a kilátás az alattunk elterülő Sapanca-tóra és a szemközti hegyekre. Az egyetem rendkívül nagy figyelmet fektet a biztonságra: a bejáratnál minden autót és buszt megállítanak és ellenőrzik a diákigazolványokat.

Az egyetemmel ellentétben az oktatás azonban már kevésbé hasonlít a miénkre … Az órák nagy része törökül folyik, még akkor is, ha esetleg német nyelven van meghirdetve – ez volt az egyetlen igazi negatívuma a kint eltöltött időnek. Persze ennek is megvan az előnye: sikerült némi török tudásra szert tennem, a félév végére már egész sokat értettem az órákból és a beszélgetésekből. Az oktatók nagyon segítőkészek voltak, bár mivel a tanszék egyedüli külföldi hallgatója voltam, megesett, hogy a tesztek során megfeledkeztek rólam, és én is török nyelvű feladatlapot kaptam. Természetesen később mindig megoldódott a dolog. Ha már tesztek: itthon bármilyen dolgozatot is írunk, kötelező a toll használata, odakint pedig mindenki ceruzával és radírral érkezett még a vizsgákra (!) is. Egy másik furcsaság (legalábbis számomra), hogy kis létszámú csoportok esetén az órákat gyakran tartják az oktató irodájában, esetleg a tanszék melletti kis kávézóban, vagy jó idő esetén odakint a parkban, a fűben üldögélve. Természetesen a tea és a törökök kedvenc rágcsálnivalója, a leblebinek nevezett pörkölt csicseriborsó ekkor is elengedhetetlen.

Sok-sok érdekesség vagy furcsaság van még ezenkívül a törökök életében, amelyhez nehéz volt hozzászoknom. Ilyen volt a müezzin éneke (ezán), amely napjában ötször hívja imára a törököket (és amelyre én is felébredtem minden hajnalban). Ha szól az ezán, Sakaryában könnyen megeshet, hogy a boltban nem lesz, aki kiszolgáljon a pultnál. De nehéz volt hozzászoknom a közlekedéshez is: A buszokat (hiába menetrendszerinti), le kell inteni, ha fel szeretne szállni az ember, akár egy taxit, különben nem áll meg. Nem könnyű megszokni emellett azt sem, hogy a kóbor kutyák és macskák szabadon sétálgatnak az utcán, de még az egyetemen is – és nem csak egy-kettő van belőlük.

Két dolog azonban rendkívül tetszett: a törökök hazaszeretete és összetartása. Az iskolákban minden pénteken osztályonként felsorakozva éneklik még a legkisebbek is a török himnuszt Atatürk fényképe előtt. Atatürk olyan személy a törökök életében, akit mindenki tisztel és akire mindenki felnéz. A török zászló mindenhol ott van az ablakban: az iskolákban, a boltok kirakatában, a kávézókban és éttermekben, a fodrásznál, és a legtöbb lakóház erkélyén is lóg egy-egy nemzeti lobogó. A törökök büszkék rá, hogy törökök. Egymásra pedig szinte testvérként tekintenek, bármikor bármiben segítenek, ahogyan csak tudnak, legyen az a saját hazájukban vagy külföldön. A család pedig mindennél fontosabb.

Kinti tartózkodásom során természetesen igyekeztem minél jobban felfedezni Törökországot, így ellátogattam a varázslatos Isztambulba, a legeurópaibb városként emlegetett Izmirbe, az ókori Epheszoszba és az Égei-tenger partjára is. Nagyon örülök, hogy az Erasmus megadta a lehetőséget, hogy eljussak ezekre a helyekre, és hogy megismerhessem ezt a különleges kultúrát, hogy egy kis időre én is részese lehessek ennek a mesés keleti világnak. 

CAMPUS: ajánló

az utolsó 4 cikk • összesen 446 cikkből

  • A Miskolci Egyetem továbbra is a növekedés útján • 24 napja

    A Miskolci Egyetemre felvett hallgatók száma 2019-ben a 2018. évihez képest 10 százalékkal emelkedett, amivel a felsőoktatási intézmények között országosan is az élmezőnyben foglalunk helyet.

  • Traveller Review Award díjazott lett az Uni-Hotel Diákotthon

    Traveller Review Award díjazott lett az Uni-Hotel Diákotthon • 29 napja

    A Miskolci Diákotthon Kft. Nemzeti Tanúsító védjegyes legmagasabb minősítésű ifjúsági szálláshelye az UNI-HOTEL Diákotthon Traveller Review Award díjazott lett a 2020-as évben.

  • Ismerkedés az 5G-vel

    Ismerkedés az 5G-vel • 56 napja

    November 20-án az 5G-ről láthatott érdekes előadást a Miskolci Egyetem könyvtárának Disputa terében minden érdeklődő, a Vodafone alkalmazottjainak előadásában. Az előadást Hegyi Barnabás – villamosmérnök -, valamint Emri Dávid – folyamat- és innovációmenedzsment – tartotta.

  • Adventi üzenet az Ökumenikus Egyetemi Lelkészségtől

    Adventi üzenet az Ökumenikus Egyetemi Lelkészségtől • 56 napja

    A Miskolci Egyetemen immáron 13 éve működik az Egyetemi Lelkészség. Ökumenikus mini-intézmény lévén, négy felekezet (római és görög katolikus, református és evangélikus) munkáját fogja össze. Az önállóság fenntartása mellett minden közösen végezhető tevékenységet együtt szerveznek a lelkészek.

Megjelenik havonta

5000 példányban

Felelős kiadó

Prof. Dr. Torma András rektor

Főszerkesztő

Konyári György

Szerkesztő

Tóth Evelin

Képszerkesztő

Kiss Viktor

Angol nyelvi lektor

Somogyi Gyula

Korrektor

Szenderák Bence

Munkatársak

Báthori Kinga, Boldizsár Csongor, Harangi Tünde, Kiss Viktor, Kerekes Bernadett, Keszi Bálint, Kovács Eszter, Nagy Tomi, Ozsváth Cseke Gergő, Rada János, Schäffer Anett, Szabadi Martina Laura, Stumphauzer Laura, Tóth Orsolya, Tóth Evelin

ISSN

2064-3691

Tel.

06-70-866-4618, 06-46-565-111/18-30