A Szülők Akadémiája keretében tartott eseményen Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta, az MCC Mindset Pszichológia Iskola vezetője és Szabó-Tóth Kinga családszociológus, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének igazgatója beszélt a családi minták életünket maghatározó szerepéről, és arról, mennyire tudunk függetlenedni ezektől a kapott mintáktól. A szakemberek elmondták: a genetikai öröklődés meghatározó jelentőségű, de a szocializáció nagyban befolyásolhatja mindezt.
Szabó-Tóth Kinga szerint a szocializáció egyrészt egy tudatos folyamat: próbálunk jó szülők lenni, tudatosan neveljük gyerekeinket, tanítjuk őket a helyes viselkedésre, ugyanakkor tudattalanul, a viselkedésünkkel is befolyásoljuk fejlődésüket. „A családi történetek mesélésével példát adhatunk gyerekeink számára egy-egy élethelyzet megoldására, hiszen ezeknek a történeteknek önbizalom-növelő és identitást erősítő hatásuk is van. Fontos, hogy ne csak a pozitív, de a negatív történéseket is osszuk meg gyerekeinkkel, mert ezek is példaként szolgálhatnak számukra a későbbi életük során-„-fogalmazott a szakember. Szabó-Tóth Kinga azt is elmondta: nem kell, hogy a kapott negatív minták gúzsba kössenek minket, hiszen használhatjuk őket mintegy „dobbantóként” is ahhoz, hogy változtassunk, és mi új mintákat alakítsunk ki az utánunk következő generáció számára. „Mindannyian jó szülők akarunk lenni, de ez nagy kihívás, hiszen ki határozza meg, hogy mikor vagyunk azok. A társadalom, vagy mi magunk? És mi történik akkor, ha a mi értékrendünk nem egyezik a társadaloméval? Azokkal a mintákkal tudunk azonosulni, ami megfelel a mi értékrendünknek, mert akkor leszünk hitelesek”- tette hozzá a családszociológus.
A hitelesség Kozma-Vízkeleti Dániel szerint is kulcsfontosságú a nevelésben. Lélektani szükségletünk, hogy jó szülőnek érezzük magunkat, ehhez fontos, hogy szavaink és cselekedeteink szinkronban legyenek egymással, mert ha ez nem így van, akkor hiteltelenné válunk gyerekeink előtt. A szakember szerint az elmúlt évtizedekben olyan mértékű felgyorsulás ment végbe, amire a korábbi generációk nincsenek felkészülve, ebből is adódnak a generációs különbségek a kommunikációban. „Túl kell lépnünk a „bezzeg az én időmben minden jó volt” szemléleten, mert ha ragaszkodunk a torzított múlthoz, nem tudunk hiteles mintákat adni a fiatalabb nemzedéknek. Egy-egy régi példa a család történetében biztatásul és bátorításul szolgálhatnak életünkben, növeli az önbecsülésünket, önazonosságunkat, önértékelésünket. A pszichológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a korunkban divatossá vált „demokratikus” gyerekneveléssel elveszítjük a szőlői kompetenciákat, hiszen – bár jó dolog, ha kikérjük egy gyerek véleményét bizonyos dolgokban – a döntéseket nekünk, szülőknek kell meghoznunk, ezzel is mintát adva gyerekeinknek. A szakember kiemelte a bizalom és a kölcsönösség fontosságát is a társas kapcsolatokban, hiszen ezek nélkül nem lehet együttműködésre alapuló közösséget építeni.” - fogalmazott az MCC iskolavezetője.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) tehetséggondozó intézmény, amely Kárpát-medence-szerte nyújt a hagyományos iskolarendszeren túlmutató, ingyenes, társadalmilag hasznos, közösségi célokat szolgáló képzéseket az általános és középiskolás korú fiataloktól kezdve egészen a felsőoktatásban tanuló vagy már diplomás korosztályig. Az MCC tudásközpont, amely a képzések mellett rendezvényeivel, konferenciáival, könyveivel, nyilvános közléseivel részt kíván venni az összmagyarság felemelkedését szolgáló közéleti párbeszéd és kultúra fejlesztésében.
http://www.mcc.hu
Budapest, 2021. október 20.
MCC Kommunikációs Igazgatósága
