A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar tevékenysége, a tradíciók és a folyamatos megújítás mellett több évszázada a természeti erőforrások tudományterület oktatására és kutatására irányul. A terület a földtudományok, környezettudományok kompetenciáira épül, amelyek napjainkra is igen kiemelt témakörökké váltak, és jelentősége egyre növekszik, tekintettel korunk legnagyobb kihívásaira, nevezetesen az éghajlatváltozás, fenntartható fejlődés, körforgásos gazdaság.
Ezen kihívások megoldásában a teljesség igénye nélkül olyan területeké a főszerep, mint a CO2 kibocsátás csökkentése, a nyersanyagellátás, a hulladék recycling, termőföldünk védelme vagy a megújuló energiák alkalmazása. Ezen kérdések megnyugtató rendezéséhez jól képzett szakemberekre van szükség. Jelen korunk céljainak megvalósítása érdekében a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara folyamatosan készül fel képzéseinek fejlesztésével.
A változó igényeknek megfelelően az elmúlt három évben a kar fejlesztette a műszaki földtudományi alapszak, a környezetmérnök alapszak és a földrajz alapszak tantárgy programját és elindította a munkavédelmi szakember és szakmérnök képzést a fenti feladatok minél magasabb fokú kezelése érdekében. Ezt a fejlesztést folytatva 2022-ben öt új szakkal, szakiránnyal kívánjuk a képzéseinket kiteljesíteni.
Ezen új képzések két mesterszakunkat érinti, az alapanyag-gyártási folyamatmérnök mesterképzést és az olajmérnök mesterszak geotermikus energia specializációt, amelyek újonnan alapított képzések és Hazánkban csak a Miskolci Egyetemen érhetők el. Ezek mellett három posztgraduális (szakmérnök) képzést is kínálunk majd az érdeklődőknek. Ezek a következők: klímaadaptációs szakember és szakmérnök, városüzemeltető szakmérnök, valamint a precíziós talajtérképezési szakmérnök és szakember. Ezen szakok alapítását is a Miskolci Egyetem kezdeményezte sikeresen.
Alapanyag-gyártási folyamatmérnöki mesterszak
Minőségi alapanyagok nélkül nincs korszerű, versenyképes feldolgozóipar és késztermék-gyártás, amely a magas életszínvonalat biztosítja. A ter meléshez szükséges alapanyagok részben az ásványi nyersanyagokból, részben a hulladékok értékes anyagtartalmából (körkörös gazdaság) biztosíthatók.
A feladat megoldásához megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberekre, mérnökökre van szükség. Ezeknek a mérnököknek ismerni kell az anyagokat, a szemcsés anyagokban, fáziskeverékekben fizikai-mechanikai és részben kémiai hatásokra végbemenő átalakulási folyamatokat, azokat az eljárásokat és berendezéseket, amelyek révén az ásványi és a természetes szerves nyersanyagokból, hulladékokból az ipar igényeit kielégítő nagyfinomságú és különleges tisztaságú alapanyag állítható elő.
Ez az innovatív mérnöki tudás jelentős iparágakat szolgál ki, vagy annak szerves része, úgymint az ásványfeldolgozó-ipar, a környezetipar, a vegyipar, a gyógyszeripar, az élelmiszeripar, a kozmetikaipar, valamint high-tech iparágak. A szükséges eljárástechnikai ismeretekkel, a szemcsés anyagok, fáziskeverékek átalakítási eljárásainak ismeretével, az eljárás- és folyamattervezés, folyamatszabályozás és a technológiai folyamatok működtetésére képes alapanyag-gyártási folyamatmérnökök rendelkeznek.
A képzés gyakorlatorientált, amely vezetője a Nyersanyagelőkészítés és Környezeti Eljárástechnikai Intézet, Magyarország egyetlen olyan oktatási és kutatási egysége, ahol a magas szintű tudományos eljárástechnikai ismeretek kutatásával és ezeknek az elsődleges- és másodlagos nyersanyagok alapanyaggá történő átalakítására való alkalmazásával foglalkoznak.
Olajmérnök mesterszak geotermikus energia specializáció
Jelenleg a kőolaj és a földgáz Magyarország, az EU, és az OECD országok primer energia felhasználásának 2/3- ad részét fedezi. Emellett egyre nagyobb igény mutatkozik a „megújuló” energiaforrások, így a geotermikus energia hasznosítására is. Erre a feladatra az olajmérnökök rendelkeznek megfelelő alapismeretekkel, amelyeket a kőolaj és földgáz feltárása, kitermeléséhez, előkészítéséhez, és szállításához, kapcsolódó tevékenység során is felhasználnak.
A specializáció keretében a hallgatók az olaj- , víz-, és gázkutak mélyfúrással való létesítése, termelése, a fluidumtároló rétegek művelése és rezervoármechanikája szakterületeken jelentkező mérnöki tevékenységek végzéséhez szükséges szakmai tudás mellet, a geotermikus energiatermelés és hasznosítás ismereteit is elsajátítják
A fejlődési trendek alapján belátható, hogy a fenti fluidumok a 21. század legfontosabb energiahordozói, ezért a kapcsolódó mérnöki szakismeretekre és tevékenységekre hosszú távon is szükség lesz hazai és nemzetközi téren egyaránt.
Klímaadaptációs szakember, -szakmérnök
A 21. század során életünk számos területén szükségessé válik az alkalmazkodás a klímaváltozás okozta, valamint ahhoz köthető hatásokhoz (egészségügyi, infrastrukturális, környezeti, g azdasági, mezőgazdasági...), hogy a bekövetkező károk mértékének mérséklését/minimalizálását érhessük el.
Ebből fakadóan a károk enyhítésére fordítandó források különböző további alkalmazkodási módszerek - eljárások bevezetését és megvalósítását teszik lehetővé. A klímaadaptációs szakember/szakmérnökök képesek lesznek az éghajlati elemek változásának/veszélyeinek mértékének felmérésére és ezt követően megfelelő alkalmazkodási stratégiát kidolgozni, beavatkozásokat előkészíteni-megvalósítani, hogy adott intézmény, település infrastruktúrája, alkalmazottjai-lakosai felkészülten, megfelelően reagáljanak a megváltozó éghajlati elemekre/jelenségekre (pl.: villámárvizek, aszályos-belvizes területek, vízvisszatartás, zöldfelületek
-
városi hőszigetek, hőhullámok...).
Ezen felül a klímaadaptációhoz köthető fejlesztési forrásokat megcélzó pályázatok szakszerű, megalapozott megírásánál is hasznos tudás birtokába kerülnek. Állami, települési döntéshozók, hatósági szakemberek, kis - és középvállalatok, multinacionális vállalatok, civil szervezetek, kutatók számára egyaránt értékes tudásává válhat a képzési anyag.
Városüzemeltető szakmérnök
Településeink megfelelő színvonalú és zavartalan üzemeltetése, működtetése napjainkban egyre összetettebb feladattá vált. Ennek oka a civilizáció fejlődése mellett, többek között a hulladékprobléma, a települési infrastruktúra megfelelő kiépítése és működtetése, a természeti környezet változása, mint például az egyre gyakoribb nyári hőhullámok, vagy a villámárvizek kezelése; a technológiai fejlődés nyújtotta új lehetőségek és az egyre növekvő lakossági igények.
A korszerű, e kihívásoknak megfelelő városüzemeltetés olyan szakembereket igényel, akik képesek ennek az összetett rendszernek a kialakítására és működtetésére. Fontos kihívás a fenntarthatóság és a költséghatékonyság kérdése is, ami csak olyan városokban valósítható meg, ahol az üzemeltetési rendszer elemei – és az azokat működtető szakemberek – tökéletes összhangban tudnak együttműködni.
Ezt csak olyanok tudják elvégezni, akik átfogóan ismerik a különböző szakterületeket. Ennek érdekében a városüzemeltető szakmérnök képzésben a jelentkezők megismerik a településüzemeltetés legfontosabb szakterületeinek feladatát és működését. A tantárgyak elméleti és gyakorlati órái a következő témaköröket fedik le: alapvető közműrendszerek fenntartása, a közlekedési hálózat, a hulladékgyűjtés- és kezelés, az ivóvíz biztosítás, szennyvízkezelés, energiaellátás, városegészségügy, városökológia és a településüzemeltetéshez kapcsolódó egyre nagyobb mennyiségű adattömeg térinformatikai rendszerben való kezelése.
Precíziós talajtérképezési szakmérnök, -szakember
A precíziós talajtérképezési képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak a talajtani, természetföldrajzi, geomorfológiai összefüggések felismerésére, a talajtulajdonságok térképezésére, illetve a geoinformatikai módszerek és adatok és a modern terepi adatgyűjtési eszközök adatainak integrálására, talajtani értelmezésére, precíziós menedzsment zónatérképek szerkesztésére.
A precíziós mezőgazdaság egyre nagyobb mértékben támaszkodik a geoinformatikai eszközökre a helyspecifikus termelési technológiák kidolgozásánál. A műholdfelvételek, vegetációs indexek, illetve a növényállomány változatosságát befolyásoló tényezők térbeliségének ismerete elengedhetetlen eszköze a hatékony gazdálkodásnak, melynek egyik alapvető eleme a talajtani adottságok táblaszintű ismerete, értelmezése.
A terepi talajtérképezés számos természetföldrajzhoz kötődő témakör együttes ismeretét igényli, geomorfológiai, geológiai, növénytani, növénytermesztési és felszínfejlődési ismeretek nélkül nem lehetséges. A terepi térképezés pontosságát, hatékonyságát jelentősen javítja a digitális talajtérképezési módszertan, a geoinformatikai és térinformatikai eszközök és rendszerek alkalmazása. A hagyományos agrárképzésben ezen területeket jelentős része nem jelenik meg.
Miskolc, 2022. január 7.
