1984-ben fél évet az ALUTERV-FKI-ben dolgozott, 1987–2006 között főállású, majd 2006-tól negyedállású a Miskolci Egyetemen, 1987–2006 között főállású, majd 2006-tól negyedállású a Miskolci Egyetemen, ahol 1996-2004 között a Fizikai Kémiai Tanszéket, 1998–2006 között a Műszaki Anyagtudományi Kart, 2007-től a Kihelyezett Nanotechnológiai Tanszéket vezeti. 2006-ban alapító igazgatója volt a BAY-NANO kutatóintézetnek, jelenleg a BAY-LOGI Nanoanyagok Osztályán folyó K+F+I munkát koordinálja.
A Web of Science internetes adatbank a Thomson Reuters egyik terméke (lásd www.eisz.hu), amely a világ minőségi tudományos termését figyeli. Ebbe a körbe jelenleg 8.539 folyóirat tartozik, melyek ezen bibliográfiai kutatóintézet szerint a világ legjobb folyóiratai. Ezen (mint mindenen) kis hazánkból lehet ugyan vitatkozni, de nem érdemes. Ehelyett minden oktatónknak, kutatónknak, sőt a velük együtt kutatást végző hallgatóknak is mindent el kell követniük azért, hogy ebben a nemzetközi tudományos adatbankban minél nagyobb számú minőségi cikkel legyen jelen, hiszen nemzetközi mércével mérve csak ez ad rangot egyetemünknek.
Idén januárban egy sajátos mérföldkőhöz érkezett egyetemünk, hiszen most fordul elő először, hogy egyik professzorunk nemcsak egyről kettőre, hanem immár százra lépve, száz olyan cikkel képviseli egyetemünket a Web of Science-en, amelyet Miskolc városával, illetve egyetemünkkel is összeköt az adatbank. Kaptay György professzor 1987 végén költözött Miskolcra, és lett egyetemünk oktatója. 1999 óta egyetemi tanár, jelenleg a Nanotechnológiai Intézeti Tanszék vezetője. Persze minden kezdet nehéz, így az adatbankból az is kiderül, hogy Kaptay professzor első minőségi cikke 1991-ben, majd a második 1996-ban jelent meg, tehát a minőségi publikálás jelentőségét közel 10 éves inkubációs periódus után ismerte fel. Ebben sok impulzust kapott külföldi útjain, de Miskolcon is többen egyengették útját, pl. Berecz Endre, Bárczy Pál és Roósz András professzorok. Ma úgy pórbálja ezt viszonozni, hogy együtt publikál fiatal tanítványival. Kutatócsoportjában nem ritka, hogy a végző MSc-s hallgatók neve már megjelenik a világ legrangosabb tudományos adatbázisában.
fotó: Kaptay Annamari
Kaptay professzor részmunkaidőben a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási kft kutató professzora, jelenleg a miskolci BAY-LOGI nano-anyagok osztályának a vezetője, és főleg ebben a minőségében szabadalmaztat fiatal munkatársaival új anyagokat és új anyaggyártási technológiákat.
Kaptay professzor elmondása szerint a 100 megjelent cikket átlag 3-3-szor utasították el, mire az átlag egy negyedik helyen megjelent. A sikerhez tehát itt is kitartás kell. Tapasztalatait az angol nyelvű „The Art of Doing Science”, angol nyelvű PhD kurzuson adja át minden őszi szemeszter során mindenkinek, aki oda hajlandó hetente egyszer esténként eljárni. Ezen a kutatástan órán a hallgatók nemcsak kutatni, PhD disszertációt és cikket írni tanulnak meg, hanem megtanulják a folyóirat szerkesztőkkel való kommunikáció alapjait, sőt azt is, hogy hogyan kell szabadalmat írni. A cikk és szabadalom közötti különbségről professzor úr a következőket gondolja: aki cikket ír, az ingyen osztja meg tudását az emberiséggel (és azokkal a diákokkal, akik eljárnak az óráira); aki szabadalmat ír, az megpróbál jogi eszközökkel kizárni mindenki mást találmánya hasznosításából, legalábbis 20 évre. Professzor úr azt is gondolja, hogy a tudomány műveléséhez az amatőrnek ihletre van szüksége, a profinak azonban finanszírozásra, ezért meg kell találni a cikkek és a szabadalmak közötti egészséges egyensúlyt. De ha már cikket ír valaki, és minden tudását az emberiségnek ajándékozza, azt legalább hatékonyan tegye, és publikáljon olyan folyóiratokban, melyek a Web of Science-en is látszanak. Ehhez kíván sok sikert minden kedves Olvasónak.
Legyen fényes sikere a kohásznak!
