MI LESZ A KAJA? c. előadása

írta Kiss Viktor, 2018. április 18–ánMegosztás: FACEBOOKMegosztás: TWITTERMegosztás: GOOGLE+

CAMPUS

A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara tavasszal is folytatja a Természeti Erőforrások Akadémiája előadás sorozatát. Március 2-án Dr. Zsíros László Róbert a Szertár weboldal létrehozója MI LESZ A KAJA? címmel tartott előadást a nagyközönség számára.

MI LESZ A KAJA? c. előadása
Természeti Erőforrások Akadémiája
Dr. Zsíros László Róbert a Szertár portál létrehozójának
MI LESZ A KAJA? c. előadása
 
A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara tavasszal is folytatja a Természeti Erőforrások Akadémiája előadás sorozatát. Március 2-án Dr. Zsíros László Róbert a Szertár weboldal létrehozója MI LESZ A KAJA? címmel tartott előadást a nagyközönség számára.
 
Dr. Zsíros László Róbert a természettudományok, a matematika érdekességeit próbálja bemutatni az egyre népszerűbb Szertár portálon keresztül. A kertészmérnök végzettségű előadó a PhD kutatásait molekuláris biológia területén végezte. Pályafutását a Planting Fields Arboretum-ban kezdte, majd a Marie Selby Botanical Garden -ben gyakornokként folytatta tevékenységét. Később az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében tudományos kutatással foglalkozott. Egyetemünkhöz is van kötődése, hisz 2006-ban szerzett jogi diplomát a Miskolci Egyetemen. A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán kertészmérnökként, és szakfordítóként diplomázott. Ph.D fokozatát szintén a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte.
 
A Miskolci Egyetem felkérését elfogadva Dr. Zsíros László Róbert MI LESZ A KAJA? címmel egy a nagyközönség számára könnyen emészthető előadást tartott agrártudományi, agrogeológiai témakörben. Az előadás főbb témaköreinek egyike az volt, hogy melyek a testünket felépítő leggyakoribb elemek. Nos, ezen elemek nem mások, mint a szén, nitrogén, hidrogén, oxigén, foszfor, mely alapelemek a legalapvetőbb elemek közé tartoznak. Ha a földkérget felépítő legfontosabb 8 elemet tekintjük, akkor ezen elemek is benne szerepelnek. Nyilván a Föld legalapvetőbb elemei közt ott van a vas, szilícium is, de mezőgazdasági, élettani szempontból fontos elem az oxigén, szén, nitrogén, foszfor.
 
Az előadás témakörei közt megválaszolandó kérdés volt, hogy mely az a testünket felépítő alapvető elem, melyet gyárakban állítanak elő. Erre az egyértelmű válasz a nitrogén, melyet műtrágyaként szórunk ki alapvetően. A Haber-Bosch eljárás fontos szerepet játszik a műtrágyakészítésnél, ammóniaelőállításnál. Az eljárás során nagy nyomáson, katalizátorok segítségével állítják elő ezen elemeket. Ezen eljárásnak köszönhetően sikerült ellátni a világ mintegy felét megfelelő nitrogén mennyiséggel, tehát a világon nehezebben lehetne megfelelő termésátlagot megteremteni ezen eljárás nélkül.
 
Termésátlag növelés esetén fontos szerepet játszik a zöld forradalom. Ha már termésátlagról beszélünk, akkor szóba hozható az élelmezés, s ha globálisan gondolkodunk, akkor ebben az esetben nem mehetünk el a világ népességének emelkedő számának ténye mellett. Viszont milyen ez az emelkedés? A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci területi bizottságának egyik előadásán, melyet Mihályi Helga, a Miskolci Egyetem mesteroktatója tartott Hol élünk? Kik vagyunk? Demográfiai kór- és körkép témakörben elhangzott, hogy a világ népessége lassuló ütemben nő. Tehát a világ népességrobbanásával kapcsolatosan elmondható, hogy 2150-re a népességnövekedés meg fog állni, legalábbis most ezt tartják alapvető dolognak. Viszont népességnövekedés kapcsán három alapvető hipotézis létezik. Van az első elképzelés, mely szerint folyamatosan növekedni fog. Ehhez kapcsoljuk azt, hogy milyen élelmiszer termelő eljárásokat kell kialakítani, hisz véges hely áll rendelkezésre a Földön. A második elképzelés viszont az, hogy elér egy csúcsot a növekedés, s durván visszaesik. Itt több mindent értünk a növekedés visszaesés okai közt, melyek lehetnek éhínségek, járványok, háborúk. A harmadik elképzelés az, mely szerint beállunk egy adott szintre. Egyes becslések szerint ez a szint 9 milliárd körülire tehető, mely stabilan tartani fogja magát.
 
Nem mehetünk el a GMO témakör mellett sem szó nélkül. Mi is a GMO? Nem más, mint genetikailag módosított élőlény (Genetically Modified Organism), amelynek génállományát molekuláris genetikai eljárásokkal módosították. Az Európai Unió jelenleg a GMO ellen lobbizik, hisz nem tudni még egyértelműen, hogy van e káros hatása a GMO-s termékek fogyasztásának. Ám itt érdemes figyelembe venni, hogy az emberek szeretnek elfogadható körülmények közt élni, megfelelően táplálkozni, húst fogyasztani, így nehezebben lehet nemet mondani a GMO-ra. Tudjuk, hogy a klasszikus állati fehérje hús előállítási eljárás rettenetesen víz igényes, és energiaigényes, tehát mezőgazdasági szempontból nem hatékony dolog a marhák tartása, az állattartás általában.
 
Figyelembe véve a mezőgazdasági területek korlátozottságát, és a növekvő vagy létszámilag beálló populációt, így felmerül a gondolat, hogy mi lehet a jövő, amivel nagyobb mennyiségű fehérjét lehetne előállítani. E tekintetben meglepő módon szóba kerültek a rovarok. Már Magyarországon is forgalomban vannak olyan fehérje szeletek, mindenféle formában, pl csokoládé összetevői közt, melyet rovar fehérjéiből állítanak elő. Viszont az európai emberek számára kulturális szempontból is idegen az, hogy rovarokat fogyasszon, így szóba került például a szója is. A szója már genetikailag modifikált, tehát fogyasztunk GMO-t tartalmazó termékeket, csak nem nagy mértékben.
 
Tehát a fentebb leírtakból látszik, hogy az élelmezési problémák kialakulásának megelőzése rendkívül komplex folyamat. Figyelembe kell venni az éghajlatváltozást, a túlnépesedést, lesz e elég hely ennyi ember számára, a járványok okozta problémákat, ilyenek a gombák, megbetegedések. Járványról eszébe jut az embernek a biogazdálkodás is, hiszen ez a gazdálkodási mód kevésbé hatékony védelem szempontjából, ha netán valamiféle gomba terjedne el egy adott termőföldön. E tekintetben tehát a kemizált gazdálkodás a meghatározó tényező.
 
Szóba került a termőtalaj kérdése, hisz korlátozott a rendelkezésre álló terület, mellyel kapcsolatosan felmerült egy érdekes dolog, hogy kikapcsolható e a termőtalaj. A válasz erre, hogy igen. Vannak olyan eljárások, ahol vízben folyadékban termelik meg a növényeket, viszont vannak ennek is hátulütői is. A talaj az tart, tehát megfelelő mennyiségben, minőségben biztosítja a növény számára a megfelelő elemeket. Azonban a víz nagyon gyorsan képes szállítani anyagokat egyik helyről a másikra, így ez nagyon hamar képes tönkre tenni egész ültetvényeket egy fertőzés esetén. Figyelembe kell venni a korróziót is, ugyanis azon csövek melyek a tápanyagokat, vizet szállítják nagyon erőteljesen korrodálódnak. Rengeteg problémát vet föl, sok pénzbe kerül, tehát nem biztos, hogy ez a megfelelő megoldás.
 
Összefoglalva, tehát az előadáson az került bemutatásra, hogy az agronómiával, növénytermesztési innovációkkal foglalkozó emberek milyen módokat találtak arra vonatkozóan, hogy korlátozott termőterületet, növekvő populációt, környezetváltozást figyelembe véve, hogyan tudunk embereket megfelelő minőségű élelmiszerekkel ellátni.
CAMPUS: ajánló

az utolsó 4 cikk • összesen 387 cikkből

  • EFOP doktori interjú

    EFOP doktori interjú • 11 napja

    Hosszú távú fejlesztési program indult a Miskolci Egyetemen, mely pályázati forrásból biztosítja az Egyetem kutatási fókuszainak az Intelligens Szakosodási Stratégia célrendszereihez való jobb illesztését, a kutatási rendszer belső működésének átalakítását, valamint a kutatói utánpótlás biztosítását.

  • Szalamander - Elbúcsúztak a várostól egyetemünk végzős hallgatói

    Szalamander - Elbúcsúztak a várostól egyetemünk végzős hallgatói • 17 napja

    Régi selmeci hagyomány, hogy szalamanderrel, azaz fáklyás felvonulással búcsúznak a Várostól és a Campustól a valétáló hallgatók – így köszönik meg az itt eltöltött éveket. A 2018-ban valétáló bányász-, kohász-, gépész-, jogász-, gazdász-, bölcsész- és egészségügyis hallgatók látványos, selmeci hagyományokat idéző búcsúünnepsége június 27-én este zajlott.

  • Egyetemünkön ülésezett az FDSZ

    Egyetemünkön ülésezett az FDSZ • 31 napja

    Június 14-én kibővített küldöttértekezletet tartott a Miskolci Egyetemen a Felsőoktatásban Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). Az ülést Dr. Dabasi - Halász Zsuzsanna nyitotta meg, aki amellett, hogy Egyetemünk oktatója, a Szakszervezet miskolci elnöki posztját is betölti.

  • Oktatói és hallgatói kitüntetések a 29. Nemzetközi Hegesztési Konferencián

    Oktatói és hallgatói kitüntetések a 29. Nemzetközi Hegesztési Konferencián • 35 napja

    Idén is megújuló tartalommal és partnerekkel rendezték meg a 29. Nemzetközi Hegesztési Konferenciát május 24-26. között a Miskolci Egyetemen, a Magyar Hegesztési Egyesület, a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés, a Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete, és a Magyar Roncsolásmentes Vizsgálati Szövetség együttműködésben.

Megjelenik havonta

5000 példányban

Felelős kiadó

Prof. Dr. Torma András rektor

Főszerkesztő

Konyári György

Szerkesztő

Rada János

Képszerkesztő

Kiss Viktor

Angol nyelvi lektor

Somogyi Gyula

Korrektor

Szenderák Bence

Munkatársak

Báthori Kinga, Boldizsár Csongor, Harangi Tünde, Kiss Viktor, Kerekes Bernadett, Keszi Bálint, Kovács Eszter, Nagy Tomi, Ozsváth Cseke Gergő, Rada János, Schäffer Anett, Szabadi Martina Laura, Stumphauzer Laura, Tóth Orsolya, Tóth Evelin

ISSN

2064-3691

Tel.

06-70-866-4618, 06-46-565-111/18-30