Az ország alkalmazott nyelvészei a Miskolci Egyetemen

írta Schäffer Anett, 2017. július 10–énMegosztás: FACEBOOKMegosztás: TWITTERMegosztás: GOOGLE+

KÖZÉRDEKŰ

Április 27-28. között rendezték meg a Miskolci Egyetemen az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek 8. Országos Találkozóját, mely a „Nyelvében él a társadalom” címet viselte. A konferencián az érdeklődők számos izgalmas előadást hallhattak, melyek jó része az alkalmazott nyelvészet jövőjéről szólt.

Az ország alkalmazott nyelvészei a Miskolci Egyetemen

„Nyelvében él a társadalom”

2017. április 27-28. között rendezték meg a Miskolci Egyetemen az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek 8. Országos Találkozóját, mely a „Nyelvében él a társadalom” címet viselte. A konferencián az érdeklődők számos izgalmas előadást hallhattak, melyek jó része az alkalmazott nyelvészet jövőjéről szólt.

A konferencia megnyitóján köszöntőt tartott, Dr. Illésné Dr. Kovács Mária, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Prószéky Gábor, az MTA doktora, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, egyetemi tanár, a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének (MANYE) elnöke, Dr. Habil. Dobos Csilla, a Miskolci Egyetem Modern Filológiai Intézetének igazgatója és Dennis Engel, a Miskolci Egyetem Modern Filológiai Intézetének anyanyelvi lektora. A köszöntők után plenáris előadást tartott Prof. Dr. Prószéky Gábor Ismert nyelvelméleti állítások – új nyelvtechnológiai igazolások címmel.  

A Miskolci Egyetem mellett hat másik egyetemről érkeztek alkalmazott nyelvészek (Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Eszterházy Károly Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Pannon Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Szegedi Tudományegyetem) a konferenciára, akik öt szekcióban és egy poszterszekcióban mutathatták be eredményeiket. A konferencia sokszínűségét mutatja, hogy szó volt többek között közlekedési utastájékoztató rendszerekről, internetes nyelvhasználatról, a személyiség és a nyelvhasználat összefüggéseiről, szókincstanításról, a Tolkien-univerzum magyar fordításáról, a Facebook és a mobilapplikációk tanórai alkalmazásáról.

A konferencia végén három kategóriában díjazták az előadásokat és az előadókat. A legjobb előadó díját Szklenka Patrik (ME-BTK), a legjobb prezentáció díját Koncsik Tamás (ME-BTK), a legjobb poszter díját Csontos Rita (ME-BTK) kapta.

A konferencián szórakozásra, kikapcsolódásra is volt lehetőség. Április 27-én a szekciók után gulyás-partin pihenhették ki magukat az előadók. Április 28-án Linguacaching kalandjátékon próbálhatták ki magukat a Lillafüredi Függőkertben a résztvevők. A játék győztesei a Selmeci Szalamandrák és a Dudujka-völgyi rókák lettek.

Prof. Dr. Prószéky Gábort is megkérdeztük a miskolci konferenciáról, a plenáris előadásában bemutatott kutatási eredményeiről és az alkalmazott nyelvészet jövőjéről.

Mit a véleménye a miskolci konferenciáról?

A szervezés rengeteg olyan elemet mutat, ami lenyűgöz. Ismerem a miskolciak jó szervezőtudását általában, hiszen Miskolc nagyon aktív, több konferencián vettem már részt itt. Most például nagyon megfogott, hogy a programfüzetben QR-kódok vannak az absztraktok mellett, ami biztosítja, hogy az ember bármikor megnézheti az eredeti dokumentumot, és később majd a teljes cikket is innen érhetjük el. Olyan online kötettel, amelynek a papírfelét az ember a kezében tarthatja, még egy konferencián sem találkoztam.

Előadásában egy előremutató alkalmazott nyelvészeti kutatásról beszélt. Mit gondol merre halad az alkalmazott nyelvészet?

Azt nem tudom, hogy minden arra halad-e, mint mi, de az biztos, hogy rögzített anyagainkat eddig még nem tudtuk elég jól kihasználni, feldolgozni. Én most egy ilyen módszerről, a szóbeágyazási modellekről beszéltem az előadásban, amely azt a nagyon egyszerű gondolatot mutatja meg kvantifikálható formában, hogy a szavak hasonlósága abból adódik, hogy hogyan fordulnak elő hasonló környezetekben. Ha rengeteg szövegünk van, akkor a hasonló helyzetekben előforduló szavak a szövegekben egymás rokonainak tekinthetők, így egy szemantikus vektortér keletkezik. Ennek elemei a szavakból létrejövő olyan vektorok, amelyek ezekre a pici, láthatatlan pöttyökre mutatnak, amely pöttyök egy-egy szót reprezentálnak, és akkor vannak egymáshoz közel, ha egymáshoz hasonló jelentésűek. Ehhez nem közvetlen emberi munkára van szükség, hanem nagy mennyiségű szövegkorpuszra és megfelelő számítógépes programok használatára. Erre próbáltam példát adni a mi kutatócsoportunkkal, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán működik.

A magyar nyelvvel végeztünk olyan kísérleteket, amelyek arra mutatnak, hogy nagy mennyiségű tudást lehet kinyerni a szövegekből, olyanokból is, amelyekben egyáltalán nincs elemzés vagy csupán minimális. A szövegekből hihetetlen mennyiségű jelentéstani, világismereti információkhoz juthatunk automatikusan. Eddig csak azt tudtuk, hogy a nyelvi jelnek a használati szabálya valahogyan korrelál a jelentésével, de azt, hogy ennyire kimutatható, hogy a szövegekben előforduló betűsorozatok valójában jelentéssel bíró egységek az ember számára, az csak mostanában derül ki.

Ezeknek az eredményeknek mi lehet a gyakorlati felhasználása?

Nagyon sok lehet. Mi egy olyan számítógépes elemzőrendszert építünk már évek óta a kutatócsoporttal, amelynek az elvei oda mennek vissza, amit a pszicholingvisztika mond az emberi nyelvfeldolgozásról. Megnézzük, hogy mely elvek azok, amelyek alapján az emberek elemezni, érteni képesek szövegeket, és ezekből próbálunk a gépbe minél többet bevinni. Hamar rájöttünk, hogy az alapelemekhez, elsősorban az egyes szavakhoz rengeteg olyan tudás társul, amelyet a világismeretünkből mi már a fejünkben tartunk, a gép viszont nem. Arra, hogy mi ennyi adatot bevigyünk, esélyünk sincs, viszont ha van egy olyan eszközünk, amelyik hatékonyan ruházza fel nyelvünk egyes szavait a szövegekben való előfordulásuk alapján ilyen jegyekkel, akkor lehetne egy olyan kiinduló adatbázisunk, amellyel ez a rendszer azért tudna dolgozni, mert azt is tudná a kutyáról például, hogy ugat, és nem csak azt, hogy k-u-t-y-a vagy esetleg azt, hogy főnév. Ha egy ilyen adatbázis elkészül, akkor valószínűleg ezt mások is fel fogják tudni használni más irányú kutatásokhoz.

Fiatalok szerepvállalása a térségi és társadalmi hátrányok leküzdésében

NTP-FTH-16-0035

Schäffer Anett

KÖZÉRDEKŰ: ajánló

az utolsó 4 cikk • összesen 129 cikkből

  • Jelentkezz Te is mentoráltnak a HÖOK Tehetségmentor programjába!

    Jelentkezz Te is mentoráltnak a HÖOK Tehetségmentor programjába! • 2 napja

    A 2017/2018-as tanévben folytatódik a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának Tehetségmentor programja. Az általunk létrehozott hálózat összekapcsolja a tehetséggondozás szereplőit - a felsőoktatási intézményeket és azok tehetséggondozási programjait, az OTDK-t, a kari TDK-kat, szakkollégiumokat - az elsőéves hallgatókkal. A kortárssegítésen alapuló rendszerben a tehetséges hallgatók szakmai előmenetelét a jövőben az oktatók és a tudományos munkatársak mellett Tehetségmentorok is segítik.

  • Sikeres év van a Miskolci Egyetem Terplán Zénó Programja mögött

    Sikeres év van a Miskolci Egyetem Terplán Zénó Programja mögött • 7 napja

    A Terplán Zénó professzorról elnevezett, a műszaki karok reformprogramja félidejéhez érkezett. Eddig 60 fiatal oktató és kutató kapott anyagi támogatást szakmai előrehaladásához. Közülük többen tudományos fokozatot szereztek, vagy a támogatás segítségével teljesítették a fokozatszerzésükhöz szükséges kritériumokat, nemzetközileg is minősített tudományos cikket írtak, miközben aktívan részt vettek a hallgatók sikeres tanulmányi előrehaladásának támogatásában, és tökéletesítették nyelvtudásukat.

  • Miskolci Egyetem: Felsőoktatás Ózdon és Sátoraljaújhelyen

    Miskolci Egyetem: Felsőoktatás Ózdon és Sátoraljaújhelyen • 8 napja

    A felsőfokú oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítását, az oktatásban való részvétel növelését tűzte ki célul a Miskolci Egyetem „Főnix ME - Megújuló Egyetem” projektje. Ennek keretében az idei tanévtől Ózdon és Sátoraljaújhelyen is megkezdődött a felsőfokú képzés.

  • „Duális képzés – a sikeres anyagmérnök karrier kezdete”

    „Duális képzés – a sikeres anyagmérnök karrier kezdete” • 11 napja

    A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara harmadik évfolyamán indítja duális képzését, országos lefedettségű partnerhálózatával. A 2017/18-as tanévben 12 partnervállalat összesen 18 elsőéves anyagmérnököt vett fel duális képzésre.

Megjelenik havonta

5000 példányban

Felelős kiadó

Prof. Dr. Torma András rektor

Főszerkesztő

Konyári György

Szerkesztő

Rada János

Képszerkesztő

Kiss Viktor

Angol nyelvi lektor

Somogyi Gyula

Korrektor

Szenderák Bence

Munkatársak

Báthori Kinga, Boldizsár Csongor, Harangi Tünde, Kiss Viktor, Kerekes Bernadett, Keszi Bálint, Kovács Eszter, Nagy Tomi, Ozsváth Cseke Gergő, Rada János, Schäffer Anett, Szabadi Martina Laura, Stumphauzer Laura, Tóth Orsolya, Tóth Evelin

ISSN

2064-3691

Tel.

06-70-866-4618, 06-46-565-111/18-30