Az ünnepségre délután három órakor került sor és a szemerkélő eső ellenére is számos egykori és jelenlegi hallgató, oktató, valamint egyetemi polgár vett részt. Az avató ceremóniát Debreczeni Dániel a. Ray, gépészmérnök PhD hallgató nyitotta meg. Beszédében külön megköszönte mindazok segítségét, akik a két éves munkafolyamat során támogatták a kezdeményezést. Kiemelte Litwin József iparművészt, aki a haranglábat készítette el, illetve Gombos Miklóst, akinek magát a harang öntését köszönthetjük. "Reményeink szerint a Lélekharang olyan jelképpé válik, amelyet mind tanáraink, mind pedig egyetemünk mai és egykori diáksága a magáénak érez majd, és amely mindnyájunkban elhunyt társaink emlékét fogja felidézni, hirdetve közösségünk erejét és párját ritkító összetartását, és ezáltal válva azzá a szimbólummá, amivé csaknem két évvel ezelőtt közösen megálmodtuk" - tette hozzá végezetül. Ezt követően felkérte Dr. Nagy Lajost, az OMBKE elnökét, hogy tartsa meg beszédét. Dr. Nagy Lajos elsősorban arra világított rá, hogy a munkálatokba az egyetem minden karáról érkezett hallgatói segítség, illetve azt is kiemelte, hogy az Akadémia történetében hallgatói kezdeményezéssel még sosem létesült lélekharang.
"Ez a nemes összefogás kiváló alapot szolgáltat arra, hogy a hallgatók még inkább magukénak érezzék történelmi hagyományainkat, és szélesedjen a Selmeci örökség" - tette hozzá. Véleménye szerint a Kopjafa és a Lélekharang közelsége rendkívül meghitté fogja tenni a megemlékezéseinket. Hozzátette, hogy ez a harang azt is hirdeti, hogy habár szakmáik nincsenek könnyű helyzetben, a bányász-kohász társadalom szilárd és továbbra is azon dolgozik, hogy az emberek jólétét biztosítsa. Végezetül arra mutatott rá, hogy a Lélekharang akkor fogja elnyerni igazi értelmét, ha rendszeresen felkeressük és valamilyen formában megemlékezünk elhunyt társainkról. Ha fejet hajtunk azok előtt, akik már nincsenek közöttünk és úgy élünk, hogy kivívjuk a szakma becsületét és a harang kondulását. Beszédét követően a történelmi egyházak lelkipásztorai megáldották, illetve felszentelték az alkotást. A harang kondulása előtt a bursch diákság, külön erre az alkalomra írt nótát adott elő. Az avatás zárásaként a magyar, a bányász, illetve a kohász himnusszal emlékeztek meg a jelenlévők az eltávozottakról.
Fotó: F. Kaderják Csilla