Az állami ösztöndíjas helyeken ugyancsak többen tanulnának. A legnépszerűbb a gazdálkodás és menedzsment alapszak volt, megelőzve a gépészmérnöki, valamint a kereskedelem és marketing képzést, de immár a pedagógusi pályát is többen választanák. A ponthatárokat július 24-én húzzák majd meg.
A Kereskedelmi és Iparkamara, amely eddig is fontos pozíciókkal bírt az oktatáspolitikában, most egy önálló, az úgynevezett duális képzést célzó felsőoktatási koncepcióval léphet fel. A duális képzés lényege, hogy a hallgatók gyakorlati képzését külsős cégek végeznék, az egyetemek és főiskolák szerepe pedig az elméleti képzésre koncentrálódna. A kamara felsőoktatási kollégiuma – a sajtóhírek alapján – egy olyan reformot is javasolna, amely elősegítené a szakképzésben végzettek felsőoktatási továbbtanulását, emellett pedig a munkaerőpiac igényeit is megfogalmazná.
Lapzártakor még csupán bizonytalan hírek szólnak az új felsőoktatási államtitkár személyéről. Ezek szerint Maruzsa Zoltán kaphatja meg a pozíciót, aki mindeddig helyettes államtitkárként dolgozott. Balog Zoltán ugyanakkor továbbra is maradhat a minisztérium élén.
Jegyzet:
Társadalmi igény az igazi egyetem
Még tavaly – ahogy emlékezhetünk – megjelent egy olyan felsőoktatási koncepció, amely tulajdonképp a Miskolci Egyetem, egész pontosan a nem-műszaki karok leépítését javasolta. Úgy gondolom, a friss felsőoktatási felvételi jelentkezési adatok lényegi tanulsága lehet, hogy a társadalom nemet mondott a hasonló elképzelésekre, ugyanis épp a gazdász-, a bölcsész- és a zenészképzés tudott javítani a tavalyi évhez képest, a jogi kar kínálta képzések pedig ugyancsak népszerűek voltak. A jelentkezők több mint fele egyébként sem műszaki képzésre jelentkezett. Az egyetem már nemegyszer kifejtette, hogy igenis fontos az igazi universitas-jelleg, és hogy az északkelet-magyarországi régió éppúgy igényel jogászt, tanárt, vagy épp közgazdászt, ahogy mérnököt is. Most maga a régió igazolta vissza, hogy igenis szüksége van a fiatalabb, nem-műszaki karokra is.
Rada János
