A sorkatonai szolgálat 2004-ben történt felfüggesztésével hazánkban nagymértékben megváltozott a haderőszervezés alapfilozófiája, valamint a Magyar Honvédség megítélése a társadalomban. Sajnos a mai fiatalok egyre kevésbé ismerik a katonaság feladatrendszerét, a honvédségi eszközöket, illetve a katonai életet, melyről az előző generációk valószínűleg hosszú órákat tudnának mesélni. A 2010-ben hivatalba lépett honvédelmi vezetés fő célként tűzte ki az Önkéntes Tartalékos Rendszer feltöltését. Mára a Magyar Honvédség tartalékosainak létszáma több ezer főre tehető. Az Önkéntes Tartalékos Rendszeren belül két csoport található: az önkéntes védelmi tartalékos (őrzés-védelem) és az önkéntes műveleti tartalékos (az aktív állomány békeidejű kiegészítése) erő.
A jelentkezőknek részt kell venniük valamilyen vizsgálaton, hogy kiderüljön, alkalmasak-e erre a feladatra?
Természetesen. Az önkéntes tartalékos katonák jelentkezési feltételei a 18. életév betöltése, a magyar állampolgárság és a büntetlen előélet. A jelentkezés alkalmával egyeztetünk a pályázóval egy alkalmasságvizsgálati időpontot, ami azt jelenti, hogy a honvédség kecskeméti Repülőorvosi, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézetében elvégzik a fizikai, pszichikai és egészségügyi vizsgálatokat. A vizsgálat nem olyan szigorú, mint a hivatásos és szerződéses katonák esetében, de teljesíteni kell a követelményeket.
Mi történik a vizsgálatok után?
Ha a jelentkező megfelel a vizsgálatokon, akkor a Magyar Honvédség szerződést köt az önkéntes tartalékossal. A szerződés ideiglenes, 8 hónapos időtartamra szól, így a jelentkező az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság állományához fog tartozni ezen időszak alatt. Innen fogjuk kiajánlani csapatokhoz, ahol már szakbeosztásokba helyezzük az illetőt. Kiképzésük az MH Altiszti Akadémián történik Szentendrén, ahová 25 napra vonulnak be. A kiképzett önkéntes katonákat szakmai végzettségük alapján biztosítjuk az alakulatokhoz. Ilyen alakulatok lehetnek például Debrecenben, Budapesten, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Székesfehérváron, Veszprémben és Győrben.
Az Önkéntes Tartalékos Rendszer a honvédség és a társadalom számára is nagyon előnyös. Mit is jelent ez pontosan? Az önkéntes tartalékos éli a megszokott életét: dolgozik, iskolába jár, de szükség esetén a honvédség rendelkezésére áll; így válik a honvédség és a társadalom aktív és hasznos tagjává. Az önkéntes tartalékos a szolgálat ideje alatt rendelkezésre állási díjat kap, ami egy jó kiegészítő kereseti lehetőség lehet minden tartalékos számára, de persze nem utolsósorban kipróbálhatja magát katonaként.
Miért lehet hasznos egy egyetemista számára az önkéntes tartalékos szolgálat?
Egyfelől egy jó mellékállás lehet az egyetemi évek alatt, és tanulmányai befejeztével, munka mellett is teljesíthet önkéntes tartalékos szolgálatot, akár egyfajta mellékkereseti lehetőségként is. A honvédség biztosítja a nyári kiképzést azon egyetemisták számára, akik vállalják ezt a fajta szolgálatot, elhivatottságot éreznek magukban, szeretnének egyenruhát viselni, illetve szeretnék magukat kipróbálni ebben a rendszerben; ezzel egyidőben pedig egy olyan közösség tagjai lehetnek, ami meghatározó élményeket ad/adhat a további életükhöz. Emellett csapatépítő jellegű, s ezen kívül, ha ügyes és tehetséges vagy, az önkéntes tartalékos státuszból feljebb is léphetsz, és ami egykor csupán egy jó kalandnak tűnt, az hivatássá válhat. Többen tekintik az önkéntes tartalékos szolgálatot az aktív hivatásos, szerződéses katonai szolgálatvállalási lehetőség kapujának, hiszen vannak, akiknek annyira megtetszett a „katonáskodás”, hogy átjelentkeztek ebbe a szolgálati jogviszonyba.
Somogyi Gréta Kincső
