Hogyan kell elképzelnünk a digitális terepasztalt és hogyan kapcsolódik hozzá a Microsoft Kinect?
A rendszer legfontosabb részei között szerepel maga a Microsoft Kinect eszköz, egy projektor, egy felső kategóriás videokártya és persze egy homokkal feltöltött asztal. A Kinect működését úgy kell elképzelnünk, hogy a rajta lévő kamerák közül az egyik egy infra hálót vetít ki az adott térbe, az infra szűrővel ellátott kamera pedig a háló torzulása alapján térben tudja leképezni az adott valósághoz kapcsolódó való világot. Van még egy RGB kamera, ami pedig a valós kép érzékeléséért. Ha ezt a játék- és egyben távérzékelési eszközt és projektort felszereljük egy homokkal teli asztal felé, azt láthatjuk, hogy a homok egy-két másodpercen belül átszíneződik a tengerszintfeletti magasságoknak megfelelően, és mivel folyamatos az infra hálónak a pásztázása, bármit csinálhat az ember a homokasztalon, a rendszer azonnal újraszínezi az egészet. Ezáltal leképezhetővé válik bármilyen forma, amit szeretne az ember megjeleníteni. Ezt nevezik „kiterjesztett valóságnak” – „augmented reality”.
Honnan származik az alapötlet?
A davis-i Kaliforniai Egyetem (UC Davis) egyik kutatója, Oliver Kreylos álmodta meg 2011-ben magát az eszközt, aminek a programnyelvét ingyenesen közzétette és azóta is folyamatosan fejleszti. Maga a program Linux operációs rendszerre lett megalkotva ezzel is biztosítva a költségmentességet. A Kinect gyári kalibrálását felül kellett írnunk, hiszen most nem a szobában fog ugrálni előtte két-három méterrel az ember, hanem egy méteres távolságban kell a legpontosabban működnie.
Mire tudják használni a digitális terepasztalt a földrajzképzésben?
Rendkívül hasznos egy alapozó órán, főleg, ha a hallgatók a középiskolában nem szerezték meg a megfelelő földrajztudást - például a szintvonalak értelmezésében,- továbbá a domborzati viszonyok megérthetését segítheti. Az áprilisi debütálás óta már többször szerepeltünk vele, többek között egyetemi Nyílt Napon, Kutatók Éjszakáján és Ásványfesztiválon. Remélhetőleg hamarosan egy mobil verziót is el tudunk belőle készíteni, amivel városi, illetve országos szinten is ki tudunk települni, hogy hozzájárulhassunk a Miskolci Egyetem hírnevének öregbítéséhez. Magyarországon ráadásul egyetemi szinten még ezt a kiterjesztett valóságot megjelenítő digitális terepasztalt nem valósította meg senki.
Milyen valós problémák megoldásában nyújthat segítséget a terepasztal?
Nem csak a földrajzoktatásban látom jelentőségét ennek a digitális terepasztalnak. A Kinect és az asztal közé helyezve a kezünket, azzal esőfelhőt szimulálhatunk, például egy krátert vagy medencét virtuális vízzel tudunk feltölteni. A virtuális víz lefolyási irányát is követhetjük különböző domborzati egységeken, így akár gátszakadást tudunk vele szimulálni. Mivel a virtuális víz színét az RGB skála szerint bármilyenre meg lehet változtatni, volt egy olyan ötletem is, hogy változtassuk át hóra, hozzunk létre lavina veszélyes terepeket és vizsgáljuk meg a hótömeg áramlási irányát, terjedését. Továbbá településfejlesztési, mezőgazdasági és akár katasztrófavédelmi alkalmazásokra is lehetne használni. Dr. Dobos Endre, a Természetföldrajz-Környezettan Intézeti Tanszék vezetője találta ki, hogy kezdjük el megírni azt a programot, amivel a földrajzatlaszokban is látható szintvonalak szerinti színezést felválthatjuk dőlésszögek, lejtőirányok, különböző talajtípusok alapján történő színezéssel. Alapkutatásként tökéletes, hogy megtanítsuk az infra kamerák távérzékelési felhasználását és annak hasznosítási lehetőségeit, innentől már csak rajtunk múlik, hogy milyen mederbe tudjuk terelni akár a hallgatói kutatásokat is.
Hogyan lehetne homokból lemodellezni egy valóságos környezetet a terepasztalra?
Jelenleg azon dolgozunk, hogy egy igazi hegység, például a Bükk hegység modelljét betöltsük az alapprogramba, majd az asztalon addig-addig rendezzük a homokot, amíg a program nem jelzi a szintmagasságok helyességét, hogy a megformált domborzat azonos a betöltött domborzatmodellel. Ezután pedig bármely hegységet meg tudnánk valósítani a domborzatmodellje alapján. Akár a hallgatókat is lehetne így tesztelni, például emlékezetből építsék fel megközelítőleg az adott hegyet, vagy egy kész magyarországi domborzattérképen jelöljenek meg adott településeket, árvízveszélyes területeket, illetve egy adott domborzat környezetében válasszák ki, hogy ők hová alapítanák a saját településüket - tehát településföldrajzi, geomorfológiai/felszínalaktani vizsgálatokhoz is tökéletes lehet ez a digitális terepasztal. A többi pedig azon múlik, hogy a program fejlesztése milyen irányt vesz, illetve hogyan tudunk esetlegesen összedolgozni a közeljövőben a kaliforniai és más, a témában érdekelt oktatókkal, kutatókkal.
A Miskolci Egyetem érdeklődő polgárai megtekinthetik ezt a virtuális terepasztalt?
Én szeretném, ha mindenki megismerné a rendszert. Nyitott vagyok arra is, hogy ha az érdeklődők egy-egy csoportba gyűlnek és szólnak nekem, kinyitom számukra az „Üvegtermet”, nyugodtan kipróbálhatják, ha kérdéseik vannak, szívesen megválaszolom őket, továbbá csatlakozhatnak a fejlesztéséhez is. Elérhetőségeim: ecoszalo@uni-miskolc.hu, A/4 épület, 306. szoba.
Fotó: Kiss Viktor és Paranai Endre