Május 30–31-én a két kar az alapítás helyszínén, Selmecbányán kihelyezett Ünnepi Kari Tanácsülést tartott „Quo vadis, történelmi miskolci karok?” címmel. Ezen a kétnapos spirituális úton a két kar tanácsának tagjai visszamentek az alapítás helyszínére, hogy erőt meríthessenek, valamint új célkitűzéseket találjanak az ősi Akadémia és a Kammerhof (a kamara grófság épületének) falai között.
A két miskolci kar ezzel történelmet is írt, hiszen az Akadémia Selmecbányáról 1919-ben történt elköltözése óta nem került sor hivatalos kari tanácsülésre az 1735-ös alapítás, valamint az 1762-es akadémiai rangra emelés helyszínén. Talán önmagában ez a tény is bizonyítja az európai uniós csatlakozás egyik előnyét Magyarország számára, hiszen e nélkül nem valószínű, hogy sor kerülhetett volna erre a felemelő rendezvényre a Felvidéken, a mai Szlovákia területén.
A kétnapos rendezvény első felében szakmai programok voltak, amelyek keretében a résztvevők meglátogatták a ma is működő Hodrusbányát, valamint a Selmeci Skanzen Glanzenberg-táróját. Az első nap végét selmeci eredetű, tradicionális szakestély zárta, előkészítve a másnapi ünnepi programot és hangulatot. A következő nap bonyolították le a két kar közös ünnepi Kari Tanács ülését, melynek levezető elnöke Kovács Ferenc akadémikus volt. Bőhm József professzor történelmi áttekintése után a két kar dékánja, Szűcs Péter professzor (MFK) és Gácsi Zoltán professzor (MAK) ismertette, hogyan képzelik el a két szervezet működését a jövőben középtávon, ugyanakkor megfogalmazták a legfontosabb stratégiai célkitűzéseket is.
Az ünnepi Kari Tanács ülésen különböző ipari cégek és szakmai szervezetek vezetői, többek között Nagy Lajos, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) elnöke, Horányi István okl. bányamérnök, főtanácsos, Vécsi György, a Miskolc Holding igazgatóságának elnöke is arról beszélt, hogyan lehetne erősíteni a jövőben a hazai bányászat és kohászat, illetve a földtudományok és az anyagtudományok fejlődését és megbecsülését. Emellett a két kar hallgatói képviselői, Veres Gábor Pál (MFK) és Erdőhegyi Csongor Csaba (MAK) is kifejtették véleményüket azzal kapcsolatban, hogy a még eredményesebb, és a fiatalok számára még vonzóbb képzés érdekében milyen irányú változásokat tartanának célszerűnek.
