A Miskolci Egyetem egy nagy múltú felsőoktatási intézmény, amely 2014 júniusában a 279. tanévét zárta. Jogelődjét, a Bányászati Akadémiát 1735-ben Selmecbányán alapították. A selmecbányai Akadémia számos diákhagyomány bölcsője volt, napjainkban ez a komplex hagyományegyüttes, amelyet „selmeci hagyományok” néven ismerünk, hazánkban egyedülálló.
Részei a kari egyenruhák és egyenviseletek, a nóták, melyek leginkább megőrizték több száz év hangulatát, és a különféle események, rendezvények, melyek közül a legnépszerűbbek a szakestek, a leglátványosabbak pedig a szalamanderek, amelyek a valétáláshoz köthetőek.
A Szalamander az egyik utolsó nagy összejövetel az államvizsgák után. Miskolcon ez a Városház térről indul és a Petőfi téren ér véget. A hallgatók a Városháza előtt, a kari zászlók mögött gyülekeztek. A város nevében a polgármester, az egyetem nevében a rektor búcsúztatott, míg a végzősök közül a bányász valétaelnök búcsúzott hallgatótársai nevében. Ezt követően egy csoport bányászlámpással indult el „szalamander” alakzatban az egyetemi és kari zászlók és a hallgatók előtt. A hallgatók fáklyákkal, „Bursch-nótákat” énekelve vonultak - a hagyományoknak megfelelően - a Városház tér – Széchenyi utca – Kazinczy út – Petőfi tér útvonalon. A Petőfi térre érve a lámpással rendelkezők a tér két oldalán, míg a diákok ismét karok szerint sorakoztak fel. A valétaelnökök itt átadták az elnöki szalagot és a kar zászlaját az utódaiknak. A Szalamandert a karok himnuszai zárták.
forrás: minap.hu
fotó: Kiss Viktor