Manapság már közismert, hogy április 1-je az a Bolondok napja. Arról azonban, hogy honnan ered ez a hagyomány, milyen történelmi előzményei vannak, jóval kevesebbet tudunk. A következőkben ezekre fókuszálva emlékezünk meg e napról.
Április bolondjának a népszokás szerint azt tekinthetjük, akivel április 1-jén a bolondját járatják, csak ezért, hogy jól kinevethessék. Ez a fajta tréfálkozási szokás napjainkig annyira elterjedt világszerte, hogy a médiában megjelenő híreket sem árt feltartásokkal kezelni ezen a napon.
Több magyarázat is született arra, hogy honnan is ered ez a hagyomány, azonban ezek mind csak találgatások, hiszen még ma sem tudjunk pontosan, hogy miből gyökerezik. Vannak igazán fantáziadús és kevésbé színes elméletek is a hagyomány eredetére:
-
Egyes kutatók csupán azzal magyarázzák, hogy április 1-je vált Bolondok napjává, hogy az áprilisi időjárás igen szeszélyes.
-
Mások szerint ez egy kelta népszokásból ered, amikor a nap a tréfálkozásról, a vidámságról és a mókáról szólt.
-
Szokás ókori római szokásokban keresni a magyarázatot: a szabinokat az áprilisi Neptun-ünnepre hívták Rómába, hogy aztán becsapva őket elrabolják lányaikat és asszonyaikat.
-
Másik magyarázat, hogy a Német-Római Birodalomban 1540. április 1-jére tűztűk ki a pénzverés egységesítésének kezdetét. Erre a napra tengernyi spekuláció született, de végül az eredeti elképzelés sem valósult meg.
-
Az egyik legfantáziadúsabb magyarázat, hogy Franciaországban az Újév 1564-ig április elsején kezdődött, amely napon az emberek ajándékokkal lepték meg egymást. 1564-ben azonban már január elsején kezdődött az év, amit a lakosság nehezen fogadott el. Így tovább tartotta magát az áprilisi elseji ajándékozás hagyománya, csak ezek lassan a „hamis ünnep” tiszteletére, „hamis ajándékokká” változtak.
Sokan úgy tekintenek április elsejére, mint arra a napra, amin kicsit át lehet hágni, és lazítani lehet a társadalmilag elfogadott normákon, minden következmények nélkül.
Kezdetekben ezek ártalmatlan csínyek voltak csupán, azonban a technika fejlődésével mindez egyre nagyobb teret kapott.
A sajtó megjelenését követően 1798-ban Angliában a lapok jelentős hányada leközölte, hogy április elsején egy hatalmas, homogén tömeg, amely mindenféle nemű, korú és rangú emberekből tevődik össze bevonul a Westminster apátságba. Az olvasók kivonultak bámészkodni és csak akkor jöttek rá, hogy valójában ők alkotják a menetet, amikor valaki elkiáltotta magát, hogy „Április elseje!”.
Az első televíziós csíny 1957-re tehető, amikor a BBC rendkívül bőséges svédországi spagettitermésről adott hírt.
Az első Internetes tréfa pedig 1984-ből származik, amikor egy holland férfi azt terjesztette az Interneten, hogy a Szovjetunió csatlakozni akar a usenet hálózathoz, mert a főtitkárjuk vitafórumot keres.
Napjainkban már a mindennapos friss és naprakész információmennyiség miatt, amelyet elérhető számunkra, nehéz megállapítanunk ezen a napon is, hogy valójában mi tréfa és mi a valós esemény.
Németh Niki
