Kálmán Sándor chip tervező mérnök tartott előadást a Miskolci Egyetemen

írta Tóth Sándor, 2018. június 10–énMegosztás: FACEBOOKMegosztás: TWITTERMegosztás: GOOGLE+

AKTUALITÁSOK

Május 16-án Kálmán Sándor chip tervező mérnök tartott előadást elsősorban informatikusok számára a Miskolci Egyetemen. Kálmán Sándor 1971-ben szerzett gépészmérnöki diplomát (GAM) az akkori Miskolci Egyetemen. A pályafutása során 22 elfogadott szabadalom kidolgozásában működött közre.

Kálmán Sándor chip tervező mérnök tartott előadást a Miskolci Egyetemen

Kirándulás a chipek belsejébe, avagy hogyan lehet több milliárd tranzisztort elhelyezni egy körömnyi nagyságú területen?

Május 16-án Kálmán Sándor chip tervező mérnök tartott előadást elsősorban informatikusok számára a Miskolci Egyetemen. Kálmán Sándor 1971-ben szerzett gépészmérnöki diplomát (GAM) az akkori Miskolci Egyetemen. A fejlesztő mérnöki munka mellett esti szakon félvezető technológiából kapott diplomát a Berkeley Egyetemen. Ezt követően a Szilícium Völgyben dolgozott a chip tervezés területén többek között az NCA és a Xilinx Corporation cégeknél. A pályafutása során 22 elfogadott szabadalom kidolgozásában működött közre.

Az előadás során a legalapvetőbb informatikában használatos eszközökről esett szó, ilyen a chip vagy a tranzisztor. A chip szó szerinti fordításban szilánkot jelent, azonban az informatikában áramköri lapkát, integrált áramkört értünk alatta. Az első integrált áramkör prototípusát Jack Kilby amerikai fizikus, a Texas Instruments mérnöke készítette 1958-ban. Gyakorlatilag ennek a tárgynak tulajdonítható az 1980-as évek végén megkezdődött technikai forradalom.  A tranzisztorral kapcsolatosan is sor került egy rövid ismertetésre. A tranzisztor egy elektronikusan vezérelt kapcsoló, melynek feltalálása William Bradley Shockley, Walter Brattain, John Bardeen amerikai fizikusokhoz, feltalálókhoz köthető.

A Szilícium-völgy kapcsán szóba került Gróf András István neve, aki az Intel társalapítója, a cég felemelkedésének egyik meghatározó személye. 1979-ben a Szilícium-völgy – mely egyébként nevezhető az informatikusok, mérnökök Hollywoodjának is – lakossága másfél millió fő volt, most majdnem 9 millió főt tesz ki a lakosság e területen. A Szilícium-völgynek egyébként nincs sok köze a szilíciumhoz csak annyi, hogy a chipek alapanyaga a szilícium.

Mindezek után Kálmán Sándor mérnök úr a chip felépítéséről, működéséről kezdett el mesélni a hallgatóság számára. Tipikus része a chipnek a tranzisztor, ami egy elektronikus kapcsoló, amihez három vezeték csatlakozik. Kétféle tranzisztor van, az egyik a kikapcsolt állapotban lévő tranzisztor. A tranzisztornak van egy kapu részegysége, mely ha nulla állásban van, akkor áram nem tud rajta átfolyni, ha viszont be van kapcsolva, akkor áram át tud folyni rajta. Másik tranzisztor az pedig az a fajta tranzisztor, ami alapállapotban be van kapcsolva.

A közönség megtudhatta, hogy 500 GHz-en lehetett hajtani a tranzisztort, azaz 500 milliárdszor lehetett ki és bekapcsolni másodpercenként. Ez óriási szám ahhoz képest, hogy a számítógépek jelenlegi processzorai 2-3 GHz frekvencián dolgoznak. Természetesen ez óriási hőt is termelt, így hűteni kellett 4,5 Kelvin fokon. A tranzisztorokat nem lehet túlhajtani, mert a hő, ami keletkezik az a frekvenciától, a kapacitástól is függ. Ha csökken a tranzisztor mérete azáltal gyorsabb is lesz, ráadásul többet is elhelyezhetünk egymás mellett, azonban ilyenkor a termelt hő mennyisége növekszik, amit kezelni kell.

Természetesen a gyártás során problémák is előjöhetnek, ilyen az anyaghiba, szennyeződés, zárlat, vezetékezéssel kapcsolatos problémák. Azonban szennyeződést az ember is okozhat, percenként százezer 3 tized mikronnál nagyobb szennyező részecskét bocsát ki az ember. Ezért a gyáraknak minimálisra kellett csökkenteni az ember okozta szennyezést.

Végül, de nem utolsó sorban a startup cégekről, a legnagyobb processzor gyártóval kapcsolatos érdekességekről esett szó. A startup vállalatok beakartak szállni a chipgyártásba. Érdekesség, hogy 2000-ben kétszáz cég jelezte érdeklődését a chipgyártás iránt. 2011-es év volt az utolsó, amikor egy startup cég előjött azzal az ötlettel, hogy chipeket szeretne gyártani.

Az előadás lezárásaként a tranzisztorok számával kapcsolatosan érdekes adatok hangzottak el. Egy Intel processzor tranzisztorainak száma 2016-ban 30 milliárd volt, s 10 éven belül a vállalat eléri a 100 milliárdot. A 100 milliárd egy érdekes szám, hiszen az emberi agy neuronjainak a száma is körülbelül ennyi. 

AKTUALITÁSOK: ajánló

az utolsó 4 cikk • összesen 444 cikkből

  • Jubileumi 15. Nemzetközi Kortárs Hangon

    Jubileumi 15. Nemzetközi Kortárs Hangon • 2 napja

    2019-ben a Miskolci Egyetemen rendezik meg a jubileumi 15. Nemzetközi Kortárs Hangon irodalmi pályázat eredményhirdető, díjkiosztó és kötetbemutató gáláját.

  • Start ME Up!: Tizennégy millió forintos befektetésért versengtek a miskolci startupok

    Start ME Up!: Tizennégy millió forintos befektetésért versengtek a miskolci startupok • 15 napja

    A Miskolci Egyetem, az INPUT Program, a BNL Start Inkubátorház, a Bay Zoltán Kutatóintézet és a Hiventures első ízben valósította meg a Start ME Up! elnevezésű ötletversenyt. A Miskolci Egyetemen november 28-29–én zajló kétnapos, szakmai felkészítéssel és 14 előadással egybekötött eseményen a résztvevők kidolgozhatták saját ötleteiket, egyúttal a helyi vállalatok kihívásaira is kereshettek innovatív megoldásokat.

  • Szakmai Információs Nap a Műszaki Földtudományi Karon

    Szakmai Információs Nap a Műszaki Földtudományi Karon • 17 napja

    Szakmai Információs Napot rendezett november 28-án a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara. A rendezvénnyel a kar hidat kívánt képezni a jelenlegi hallgatók (vagyis a jövő földtudományi mérnökei) és a kar ipari partnerei között.

  • Együttműködési megállapodást írt alá a Miskolci Egyetem és az SEG Automotive

    Együttműködési megállapodást írt alá a Miskolci Egyetem és az SEG Automotive • 24 napja

    Együttműködési megállapodást írt alá a Miskolci Egyetem és az SEG Automotive miskolci gyáregysége november 19-én, melynek célja az erős és hatékony szakmai kapcsolatok fenntartása és kölcsönös előnyökön alapuló szakmai együttműködés formáinak meghatározása, munkaprogramok kidolgozása.

Megjelenik havonta

5000 példányban

Felelős kiadó

Prof. Dr. Torma András rektor

Főszerkesztő

Konyári György

Szerkesztő

Rada János

Képszerkesztő

Kiss Viktor

Angol nyelvi lektor

Somogyi Gyula

Korrektor

Szenderák Bence

Munkatársak

Báthori Kinga, Boldizsár Csongor, Harangi Tünde, Kiss Viktor, Kerekes Bernadett, Keszi Bálint, Kovács Eszter, Nagy Tomi, Ozsváth Cseke Gergő, Rada János, Schäffer Anett, Szabadi Martina Laura, Stumphauzer Laura, Tóth Orsolya, Tóth Evelin

ISSN

2064-3691

Tel.

06-70-866-4618, 06-46-565-111/18-30