A vízgazdálkodás, hidrogeológia és talajvédelem területeit érintő alkalmazott kutatások célja az volt, hogy újszerű mérnöki megoldásokat dolgozzanak ki és teszteljenek, amelyek érdemben hozzájárulnak a felelős vízgazdálkodási gyakorlatok bevezetéséhez és alkalmazásához a felszín alatti vízbázis védelemben, víziközmű szektorban és a termőtalajok védelme területén.
Három közismert tényező motiválja, bizonyos esetekben kényszeríti a kutatókat új mérési, adatkezelési és gazdálkodási technikák bevezetésére: egyrészt a mindenki által tapasztalt klímaváltozás és a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának növekedése kedvezőtlenül hat a vízbázisaink után-pótlódására, másrészt a globális népesedési és fogyasztási trendek drámaian növelik a víz igényt különösen a bolygónk nagy népsűrűségű területein. Mindezek mellett a digitalizáció, a szenzor és mérési technikák rohamos fejlődése korábban elképzelhetetlen mérési, adatgyűjtési lehetőségeket nyitott meg az elmúlt évtizedekben, maguk után vonva a legkorszerűbb adatbázis kezelési technikák alkalmazásának szükségességét, ideértve a Big Data és a Mesterséges Intelligencia kérdéskörét is.
A kutatás eredményeként a korábbitól pontosabban határozták meg a hazánk számára létfontosságú felszín alatti vízkészletek természetes után-pótlódásának körülményeit a bükki és néhány alföldi mintaterületen. Ennek eredményeként pontosabb előrejelzés adható a víziközmű szolgáltatók számára a rendelkezésre álló ivóvízkészletek mennyiségéről. Több száz talajszelvény és feltárási pont alapján a Miskolci Egyetem kutatói elkészítették a mezőgazdasági területek vízgazdálkodási szempontból fontos adatbázisát. Az adatbázis nem csak a felelős talajgazdálkodás döntéseit támogatja, de a terepi munka során a gazdák számára konkrét művelési és öntözési tanácsokat szolgáltattak, amelyek termésátlagok javítását és a talajok minőségének hosszú távú megőrzését is garantálja. A Környezetgazdálkodási Intézet fiatal kutatói kidolgoztak egy térinformatikai alapú értékelő eljárást, amellyel a vízvezetékek tönkremenetelét befolyásoló fő tényezők azonosíthatók be, s ezzel a víziközmű-szolgáltatók és önkormányzatok számára hálózat rekonstrukciós döntések tervezése támogatható.
A több mint 4 éves, közel 700 millió Ft költségvetésű projekt a Széchenyi 2020 program keretében a Magyar Kormány és az Európai Unió támogatásával valósult meg.
További információ kérhető:
Dr. Madarász Tamás, projektmenedzser, Miskolci Egyetem; 06 70 490 3958; hgmt@uni-miskolc.hu Dudás István, kommunikációs munkatárs, Miskolci Egyetem; 06 30 692 2001; prdudas@uni-miskolc.hu
