Helyszínül idén is a Miskolci Egyetem I-es előadó terme szolgált, ahonnan egykoron a miskolci forradalmi események is elindultak.
A rendezvény Prof. Dr. Torma András rektor, köszöntőjével kezdődött, amiben kifejtette, tovább kell tekinteni a történelmi események jelentőségénél, és azt kell értékként kiemelni, milyen nemzeti egység, közös szellemiség jött létre, egyfajta tanúvallomás tett a magyarság a nemzeti összetartásról.
A visszaemlékezések sorát Csorba István okleveles kohómérnök, az egykori Megyei Munkástanács vezetőségi tagja kezdte meg beszédével, amelyben megköszönte a Diákparlament minden egyes tagjának az együttműködést 1956-ban, és kérte a fiatal nemzedéket, hogy tiszteljék és ápolják azokat a hagyományokat, amelyeket ez a generáció hagyott rájuk.
A sort Gáti Szabolcs folytatta, aki az Amerikai Egyesült Államokból tért vissza Magyarországra. Az 1956-ban IV. éves gépészmérnök hallgató nem klasszikus megemlékezést tartott, hanem inkább mesélt a közönség fiatal és idősebb tagjainak arról, milyen események is zajlottak Magyarországon, Miskolcon és Kelet-Magyarországon a forradalom alatt..jpg)
A megemlékezések sorát Dornbach Gyula, a Diákparlament egykori vezetőjének, valamint Debreczeni Dániel, a Dudujka-völgyi Rókák Baráti Társaság elnökének beszéde zárta. Dornbach Gyula, egy egykori oktató, Michala Ferencről tartott egy visszaemlékezést, míg Debreczeni Dániel az egyetemi hallgatóság köszönetét és tiszteletét tolmácsolta a teremben helyet foglaló egykori „hősök” felé..jpg)
A rendezvény zárásaként az egyetemi emléktáblánál, a Szalay-domborműnél, az Emlékparkban, valamint az E/1-es kollégium emlékplakettjénél is koszorút helyezett el az egyetem vezetősége, civil szervezetek, személyek, rokonok, ismerősök és még élő 1956-os diákok..jpg)
fotó: Stumphauzer Laura
