Dr. Takács Gábor 1970-ben végzett az akkori Nehézipari Műszaki Egyetem, Olajmérnöki szakán. 1995-2012 között már tanszékvezetőként dolgozott, 2003-ban pedig megszerezte az MTA doktora tudományos fokozatot. 2012-től az államilag finanszírozott angol nyelvű képzés szakmai vezetője lett.
Mikor kezdődött angol nyelvű oktatás a tanszéken?
1987-ben kezdtük a külföldi diákok angol nyelvű képzését, az első diplomákat 92-ben adtuk ki, összesen 36 diák diplomázott le, a képzés 98-ben befejeződött. Ez egy öt éves olajmérnöki képzés volt, mely tartalmilag megegyezett a magyar nyelvű programmal. Líbiából érkezett egy százas nagyságrendű hallgatóság, az akkori Nehézipari Egyetemre. A végzett hallgatók jó állásokat szereztek Líbiában és szerte a világban. Az 1995-ben bevezetettet bolognai rendszerrel párhuzamosan új képzés indult, szintén angol nyelven. A 3 éves képzésen 24 diák szerzett diplomát, majd a 2007-ben lezárult képzés 2010-ig szünetelt. Ekkor egy új 3 éves program kidolgozásába kezdtem, az 1 évig tartó munka utána 2011 júliusában a MAB akkreditálta a képzést. Az adott szak szintén 3 éves volt, államilag finanszírozott, és az eddigiekkel ellentétben, már nem csak külföldi, hanem magyar diákok is részt vehettek a programban. Kis szünet után 2014-ben ismét elindult a képzés, mely révén nagyon vegyes nemzetközi társaság verődött össze a szakon. Most járnak ide brazil, kazak, líbiai, ecuadori és nigériai hallgatók is. Újabb változás, hogy a 2015/16-os tanévben olajmérnöki képzés már csak angol nyelven indult.
Miért fontos egy magyar hallgató számára, hogy angol nyelvű képzésen vegyen részt?
Az olajiparban a szakirodalom, a gépek dokumentációi, minden angol nyelven van. Gyakorlatilag a magyar mérnökök, akkor is jók voltak, amikor magyarul végeztek, viszont a diákoknak sokkal jobb, ha angol nyelven folyatják tanulmányaikat, hiszen számos már végzett hallgatóm külföldön kap állást. Dolgoznak jelenleg Szaúd-Arábiában, Ausztriában, Angliában, és számos egyéb helyen, amit az tett lehetővé, hogy könnyen ment nekik az angol.
.jpg)
Munkája során Ön is sokat tartózkodott külföldön?
1988 és 1989 között a Texas Tech University meghívott előadója voltam, a Soros Alapítvány segítségével. Ezt követően 2007-2010 között az Egyesült Arab Emirátusokban dolgoztam, mint tanszékvezető. Mindkét helyen magasabb volt az anyagi színvonal, a laboratóriumokban a legmodernebb eszközök álltak rendelkezésre, a hallgatók pedig megkapták a legújabb amerikai könyveket, amit az intézmény vásárolt.
Rövidebb kurzusokat tartott a világ számos pontján, mint pl. Líbia, Mexikó, Argentína, Indonézia, Románia, Malajzia, Peru, Omán, India, Egyiptom, Katar, és Ausztria. Hogyan jöttek ezek a lehetőségek?
5 könyvem jelent meg az USA-ban, amik a mechanikus termelőberendezésekkel foglalkoznak, röviden azzal, ahogyan az olajat felhozzuk a földből. Ez nagyon fontos része a szakmánknak, hiszen ha ezt olcsón meg tudjuk tenni, akkor olcsó az olaj. Kétfajta termelés létezik, amikor magától feljön az olaj, illetve amikor mechanikus berendezéseket kell alkalmazni, mely eljárások teljes körűen ki vannak vesézve a megjelent könyveimben. Ennek a hatására érdeklődtek különböző cégek, és gyakorlatilag szabadúszóként általában egy hetes tanfolyamok megtartására hívnak. Tavaly 10 mérnök továbbképző tanfolyamot tartottam, 6 különböző országban. A tanfolyamok során különböző vidékeket ismertem meg, Argentínától Líbiáig. Minden olajmezőnek más problémái és lehetőségei vannak, így a helyi problémák mindig újak voltak, és ezen keresztül magam is továbbképzésen veszek részt, hiszen látom, hogy milyen problémáik vannak, és azokat hogyan oldják meg. Ezeket a tapasztalatokat pedig be tudom építeni a tananyagba is.
Milyen céllal születtek a szakkönyvek?
Az elsőt, - ami 1993-ban jelent meg- az amerikai tartózkodásom alatt kezdtem el, hiszen ott jobb lehetőségek voltak a szakirodalom gyűjtésére. Gyakorlatilag a könyv nagy része az USA-ban készült, és az ott összegyűjtött szakirodalmat foglalja össze. Találkoztam olyan emberekkel, akik jelentős szakirodalmi munkákat publikáltak a rudazatos mélyszivattyúzás terén, és néhányukkal lehetőségem nyílt együtt dolgozni is. A kint töltött egy év nagy lökést jelentett a szakmai fejlődésem során. A megjelent könyv egyedülállónak számított, hiszen nem volt más kiadvány, mely ilyen átfogóan tartalmazta volna az eljárásokat. Fontos részévé vált az olajmérnöki tanszéken történő oktatásnak is, mind a magyar mind az angol nyelvű szakon. Világszerte hiány mutatkozott, hiszen csak a 60 években jelent meg e témában egy összefoglaló kiadvány, mely mindössze 100 oldalas volt. A 2009-ben megjelent könyv a korábbi bővített kiadása. Ezen kívül egy könyvem foglalkozik a segédgázzal és egy a centrifugális búvárszivattyúval, amik szintén az olaj felszínre hozatalakor használt mechanikus berendezések. Így a mechanikus termelő berendezések egészét lefedik a megjelent kiadványok, ami azért is hasznos, mert ugyanabban a feldolgozásban, azonos szisztéma szerint foglalja össze a tudnivalókat. A legfrissebb idén megjelent könyvem szintén ebben a témakörben született, és a korábbi példányok még korszerűbb és terjedelmesebb változatát képezi.
Mit tanácsolna a középiskolásoknak? Kik és miért jelentkezzenek Olajmérnöki szakra?
A mostani középiskolásoknak azt tudnám mondani, hogy ha van egy már megalapozott nyelvtudása, műszaki érdeklődése, akkor ez egy olyan szakma, amellyel nemzetközi karriert tud bejárni. Itt a végzés után egy probléma adódhat, hogy kell 2-3 év gyakorlat, de azt össze lehet szedni, ha azt összeszedi, és angolul jól beszél, akkor az egész világon el tud helyezkedni. 3-4 évente válthat céget, a fizetés pedig minden alkalommal emelkedik. Nő a tapasztalata és világot lát. A tanszék angol nyelvű honlapján (www.oil.uni-miskolc.hu) hallgatóink személyesen számolnak be utazásaikról.
