„Közösségi média felhasználást illetően Magyarország az első helyen áll az Európai Unióban”
Boros Botond, a Google hazai marketingtevékenységéért felelős csoport vezetője, április 14-én a Google Digital Workshop képzési program kapcsán tartott előadást a hallgatóknak.
Az általa irányított csoport felel a különböző oktatási programok lebonyolításáért, a partnerhálózat értékesítésének a növeléséért, elsősorban az Adwords segítségével, sőt, a Google felirat fölött megjelenő ún. Doodle játékokat és videókat is ők készítik.
A Google Digital Workshop program a www.digitalworkshop-hu.withgoogle.com honlapon érhető el, mely egy 23 témából és 89 modulból álló képzés, aminek keretében hozzávetőleg 8 órányi videós tartalomhoz lehet hozzáférni ezen a felületen. A program célja, hogy a jelen és a jövő munkavállalóit megtanítsa a Google termékeinek a használatára, ezáltal digitális képesítést nyújtson számukra.
A képzéshez egy 7 napos gyakornoki program is kapcsolódik, mely Budapesten működik. Erre a jelentkezést az első hat modul teljesítésével lehet elindítani, önéletrajzot kell küldeni, és egy szöveges kreativitást igénylő feladat megoldása is szükséges. 42 főt választanak ki az egy hetes képzésre, akik Google-el kapcsolatos tartalmat tanulhatnak ez idő alatt. A program végén egy Google Adwords Fundamential vizsgát tehetnek a résztvevők, aminek a sikerességi aránya az eddigi 3 év alapján 90%-os volt. 15-20 ügynökséggel működnek együtt évente, akik online hirdetés, online kreatívok tekintetében különböző nemzetközi cégeknek (Nokia, Telenor, Vodafone) készítenek kampányokat, és ezek a vállalatok később beválogatják a gyakornokokat egy 1 hónapos gyakornokságra a saját ügynökségükhöz. 30 főt közülük meg is tudtak tartani főmunkaidős pozícióban ezeknél a cégeknél.
Persze ettől függetlenül is képezheti magát bárki az online anyagok segítségével. Nagy előnye a képzésnek, hogy az elvégzéséért tanúsítvány jár, amit a Google elismer, és az International Advertising Büro-val együtt ezt a tanúsítványt akkreditálja bármely piacon, bármely országban.
A program tartalmaz különböző online bevezetést, keresőmarketinget, kereső-optimalizációt, mobil marketinget, videós megjelenéseket és közösségi médiacsatornák használatát is.
A program jelentőségét támasztja alá az a tény, hogy az Európai Unió lakosságának 47%-a digitálisan alulképzett. Ezek a felhasználók ugyan be tudnak kapcsolni egy számítógépet és rá tudnak kapcsolódni az internetre, de nem tudnak például online felületen vásárolni, vagy e-mail-t küldeni. A digitális alulképzettség negatívan befolyásolja az egyes országok munkaerő bázisának versenyképességét, és biztonsági kockázatot is jelenthet az online tér nem megfelelő ismerete.
Az előadáson további statisztikai adatok is elhangzottak Magyarország és az Európai Unió viszonylatában: internethasználat gyakoriságát illetően például kis mértékben elmaradunk az európai átlagtól (72% a 76%-hoz képest); alapvető digitális képességeket tekintve pedig jelentős a lemaradásunk (50% nem ért az internet nyelvén), azonban ezeken az arányokon például képzési programok útján lehetséges javítani. A vállalkozások digitális technológia-használata terén azonban a 28 tagállam közül mindössze a 26. helyet szerezték meg a magyar cégek, tehát olyan digitális technológiák, mint a CRM használata, közösségi csatornák beépítése a marketingbe, vagy online ügyfélszolgálati chat indítása, nem jelennek meg.
Hírfogyasztás tekintetében sokkal erősebbek a magyar fogyasztók – tudhattuk meg -, így a piaci kereslet egy internetes hírportál indítására kedvezőnek mondható. Hasonlóképp, nagyobb arányban kezdeményez a magyar lakosság videohívást (Skype) a többi tagországhoz képest. Ennek hátterében a korábban népszerű Messenger videóhívást népszerűsítő közösségi kommunikációja állhat. A legérdekesebb azonban az a tény, hogy Magyarország a közösségi médiahasználat terén, az első helyen áll. Ennek tudatában igen nagy probléma, hogy a cégek ezt kevéssé veszik figyelembe, nem integrálják a közösségi média nyújtotta lehetőségeket a működésükbe, nem ilyen módon igyekeznek elérni az ügyfeleiket.
Online banking és online vásárlás gyakoriságáról is szó esett, amelyek adatai alapján még nem érjük el az európai átlagot, ezek esetében azonban a szolgáltatói oldal fejlődése is feltétele a kedvezőbb eredményeknek.
Az oktatás fontossága Boros Botond szerint három okból is megkérdőjelezhetetlen. Az egyik a diverzitás kérdésköre. Jelenleg kétszer annyi férfi tanul programozni az Európai Unióban, mint nő. Ez azért is jelent gondot, mert egyre több digitális szakma, és pozíció kerül meghirdetésre az álláspiacon, és ha egy idő után a társadalom egyik fele nem olyan képzett, mint a másik, az egy óriási szakadáshoz vezethet, mind fizetési színvonalban, mind pedig abban, hogy mennyire tudja kiszolgálni a munkaerő a piac igényeit. A Google támogatja, hogy minél több nő tanuljon programozni, ezt szolgálja a 12-13 éves lányoknak szóló képzés is nyári tábor formájában.
A másik, ennél még nagyobb probléma, ami ezzel összefügg, hogy 2020-ig kb. 900 000 olyan állás lesz az Európai Unióban, amelyet nem lehet majd betölteni, mert egyszerűen nem lesz rá képzett munkaerő. A harmadik pedig az idősebb korosztály problematikája, akiknek egyre több digitális, vagy internetes tartalommal kell megbirkóznia. Ha például egy okmányirodát, vagy adóbevallást kiváltó online ügyintézést veszünk figyelembe, amennyiben ezekben nem tanulnak meg otthonosan mozogni, akkor az ő életük is sokkal nehezebb lesz, mint korábban volt.
