Kálmán Sándor chip tervező mérnök tartott előadást a Miskolci Egyetemen

írta Tóth Sándor, 2018. június 10–énMegosztás: FACEBOOKMegosztás: TWITTERMegosztás: GOOGLE+

AKTUALITÁSOK

Május 16-án Kálmán Sándor chip tervező mérnök tartott előadást elsősorban informatikusok számára a Miskolci Egyetemen. Kálmán Sándor 1971-ben szerzett gépészmérnöki diplomát (GAM) az akkori Miskolci Egyetemen. A pályafutása során 22 elfogadott szabadalom kidolgozásában működött közre.

Kálmán Sándor chip tervező mérnök tartott előadást a Miskolci Egyetemen

Kirándulás a chipek belsejébe, avagy hogyan lehet több milliárd tranzisztort elhelyezni egy körömnyi nagyságú területen?

Május 16-án Kálmán Sándor chip tervező mérnök tartott előadást elsősorban informatikusok számára a Miskolci Egyetemen. Kálmán Sándor 1971-ben szerzett gépészmérnöki diplomát (GAM) az akkori Miskolci Egyetemen. A fejlesztő mérnöki munka mellett esti szakon félvezető technológiából kapott diplomát a Berkeley Egyetemen. Ezt követően a Szilícium Völgyben dolgozott a chip tervezés területén többek között az NCA és a Xilinx Corporation cégeknél. A pályafutása során 22 elfogadott szabadalom kidolgozásában működött közre.

Az előadás során a legalapvetőbb informatikában használatos eszközökről esett szó, ilyen a chip vagy a tranzisztor. A chip szó szerinti fordításban szilánkot jelent, azonban az informatikában áramköri lapkát, integrált áramkört értünk alatta. Az első integrált áramkör prototípusát Jack Kilby amerikai fizikus, a Texas Instruments mérnöke készítette 1958-ban. Gyakorlatilag ennek a tárgynak tulajdonítható az 1980-as évek végén megkezdődött technikai forradalom.  A tranzisztorral kapcsolatosan is sor került egy rövid ismertetésre. A tranzisztor egy elektronikusan vezérelt kapcsoló, melynek feltalálása William Bradley Shockley, Walter Brattain, John Bardeen amerikai fizikusokhoz, feltalálókhoz köthető.

A Szilícium-völgy kapcsán szóba került Gróf András István neve, aki az Intel társalapítója, a cég felemelkedésének egyik meghatározó személye. 1979-ben a Szilícium-völgy – mely egyébként nevezhető az informatikusok, mérnökök Hollywoodjának is – lakossága másfél millió fő volt, most majdnem 9 millió főt tesz ki a lakosság e területen. A Szilícium-völgynek egyébként nincs sok köze a szilíciumhoz csak annyi, hogy a chipek alapanyaga a szilícium.

Mindezek után Kálmán Sándor mérnök úr a chip felépítéséről, működéséről kezdett el mesélni a hallgatóság számára. Tipikus része a chipnek a tranzisztor, ami egy elektronikus kapcsoló, amihez három vezeték csatlakozik. Kétféle tranzisztor van, az egyik a kikapcsolt állapotban lévő tranzisztor. A tranzisztornak van egy kapu részegysége, mely ha nulla állásban van, akkor áram nem tud rajta átfolyni, ha viszont be van kapcsolva, akkor áram át tud folyni rajta. Másik tranzisztor az pedig az a fajta tranzisztor, ami alapállapotban be van kapcsolva.

A közönség megtudhatta, hogy 500 GHz-en lehetett hajtani a tranzisztort, azaz 500 milliárdszor lehetett ki és bekapcsolni másodpercenként. Ez óriási szám ahhoz képest, hogy a számítógépek jelenlegi processzorai 2-3 GHz frekvencián dolgoznak. Természetesen ez óriási hőt is termelt, így hűteni kellett 4,5 Kelvin fokon. A tranzisztorokat nem lehet túlhajtani, mert a hő, ami keletkezik az a frekvenciától, a kapacitástól is függ. Ha csökken a tranzisztor mérete azáltal gyorsabb is lesz, ráadásul többet is elhelyezhetünk egymás mellett, azonban ilyenkor a termelt hő mennyisége növekszik, amit kezelni kell.

Természetesen a gyártás során problémák is előjöhetnek, ilyen az anyaghiba, szennyeződés, zárlat, vezetékezéssel kapcsolatos problémák. Azonban szennyeződést az ember is okozhat, percenként százezer 3 tized mikronnál nagyobb szennyező részecskét bocsát ki az ember. Ezért a gyáraknak minimálisra kellett csökkenteni az ember okozta szennyezést.

Végül, de nem utolsó sorban a startup cégekről, a legnagyobb processzor gyártóval kapcsolatos érdekességekről esett szó. A startup vállalatok beakartak szállni a chipgyártásba. Érdekesség, hogy 2000-ben kétszáz cég jelezte érdeklődését a chipgyártás iránt. 2011-es év volt az utolsó, amikor egy startup cég előjött azzal az ötlettel, hogy chipeket szeretne gyártani.

Az előadás lezárásaként a tranzisztorok számával kapcsolatosan érdekes adatok hangzottak el. Egy Intel processzor tranzisztorainak száma 2016-ban 30 milliárd volt, s 10 éven belül a vállalat eléri a 100 milliárdot. A 100 milliárd egy érdekes szám, hiszen az emberi agy neuronjainak a száma is körülbelül ennyi. 

AKTUALITÁSOK: ajánló

az utolsó 4 cikk • összesen 435 cikkből

  • Hajnal József Mákdobáló című regényének könyvbemutatója

    Hajnal József Mákdobáló című regényének könyvbemutatója • 7 napja

    Október 10-én volt Hajnal József – egykori egyetemi hallgató – Mákdobáló című könyvének bemutatója a Miskolci Egyetem Könyvtárában. A beszélgetést Tóth Evelin vezette, a műből pedig az Egy Maszk tagjai olvastak fel részleteket.

  • Világélelmezési nap a Miskolci Egyetemen

    Világélelmezési nap a Miskolci Egyetemen • 23 napja

    A Világélelmezési napot minden évben október 16-án több mint 150 országban megtartják. Ehhez a fontos és nemes eseményhez csatlakozik október 16-án és 17-én (9.00-14.00h között) a Miskolci Egyetem is.

  • Idén is vár a Kutatók Éjszakája

    Idén is vár a Kutatók Éjszakája • 30 napja

    A szeptember végi időszaknak immáron évek óta elengedhetetlen kelléke a Kutatók Éjszakája megrendezése. A rendezvény egy Európa-szerte lebonyolításra kerülő ingyenes eseménysorozat, amely a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére szolgál. Egyetemünkön szeptember 28-án (17-23h) rendezik meg.

  • Miskolci Egyetemi Sportnap 2018

    Miskolci Egyetemi Sportnap 2018 • 42 napja

    A Miskolci Egyetem intézményi sportirodája idén is megszervezi 2018. szeptember 19-én a XIX. Miskolci Egyetemi Sportnapot, a hagyományok szerint kötelezően sporttal töltendő tanítás nélküli munkanap keretében.

Megjelenik havonta

5000 példányban

Felelős kiadó

Prof. Dr. Torma András rektor

Főszerkesztő

Konyári György

Szerkesztő

Rada János

Képszerkesztő

Kiss Viktor

Angol nyelvi lektor

Somogyi Gyula

Korrektor

Szenderák Bence

Munkatársak

Báthori Kinga, Boldizsár Csongor, Harangi Tünde, Kiss Viktor, Kerekes Bernadett, Keszi Bálint, Kovács Eszter, Nagy Tomi, Ozsváth Cseke Gergő, Rada János, Schäffer Anett, Szabadi Martina Laura, Stumphauzer Laura, Tóth Orsolya, Tóth Evelin

ISSN

2064-3691

Tel.

06-70-866-4618, 06-46-565-111/18-30