KJI Esszépályázati felhívás 2020 - Határidőváltozás!

írta KJI, 2020. április 2–ánMegosztás: FACEBOOKMegosztás: TWITTERMegosztás: GOOGLE+

AKTUALITÁSOK

A Kisebbségi Jogvédő Intézet esszépályázatot hirdet külhoni és magyarországi egyetemi hallgatóknak (jogász, társadalomtudományi, politológus szak), fiatal jogászoknak és kisebbségvédelemmel foglalkozó pályakezdő külhoni fiataloknak az alábbiak szerint.

KJI Esszépályázati felhívás 2020 - Határidőváltozás!
KISEBBSÉGI JOGVÉDŐ INTÉZET ESSZÉPÁLYÁZATOT
HIRDET
 
A Kisebbségi Jogvédő Intézet esszépályázatot hirdet külhoni és magyarországi egyetemi hallgatóknak (jogász, társadalomtudományi, politológus szak), fiatal jogászoknak és kisebbségvédelemmel foglalkozó pályakezdő külhoni fiataloknak az alábbiak szerint.
 
A Kisebbségi Jogvédő Intézet esszépályázat kiírásával ösztönzi a kezdő jogászok, valamint a kisebbségvédelem területén tevékenykedő pályakezdő külhoni fiatalok kisebbségvédelemben történő elméleti elmélyedését.
 
A pályázat célja, hogy a külhonban tanuló egyetemista, valamint pályakezdő fiatalok újabb ismereteket szerezzenek a kisebbségvédelem terén, és bővítsék ezen területen megszerzett tudásukat.
 
A pályázatra vonatkozó tartalmi és formai követelmények a következők:
 
Pályázni elsősorban a külhoni magyarsággal, valamint Európa hagyományos nemzeti közösségeivel kapcsolatos - 25.000 és 45.000 közti karakter hosszúságú - jogi, illetve társadalomtudományi elemzéssel lehet. Ennél rövidebb tanulmányokat nem, hosszabbakat pedig csak indokolt esetben fogadunk el. Az idei évben az alábbi súlyponti témák feldolgozását ajánljuk az érdeklődők figyelmébe:
 
Aktualitások
 
  • Trianon 100 – A kelet- és közép-európai népek együttélésének kisebbségjogi vetületei száz év távlatából
  • Nemzetbiztonság vs. jogbiztonság - Hogyan sérülnek az alapvető emberi- és kisebbségi jogok a nemzetbiztonság fenntartására való hivatkozással?
  • Kisebbségi jogok és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai
  • A civil szervezetek szerepe és lehetőségei a kisebbségi jogvédelemben
  • A nemzeti kisebbségek ellen irányuló gyűlöletbeszéd, gyűlöletbűncselekmények
 
Oktatás, nyelv, kultúra
 
  • Nyelvhasználati jogok a kisebbségi médiában
  • Nyelvhasználati jogok az állami és önkormányzati hivatalokban
     
  • Nyelvhasználati jogok a bírósági eljárásokban
  • Kisebbségi szórványközösségek nyelvi revitalizációja
  • Iskolai szegregáció, nyelvi diszkrimináció és a magyar nyelviség fenntartásának aktuális problémái
  • Kéttannyelvű oktatás: az asszimiláció előszobája, vagy a nemzeti kisebbségek sikeres társadalmi integrációjának eszköze?
  • Tankönyvpiaci beavatkozások, mint a nemzeti kisebbségekkel szembeni diszkrimináció egyik formája
  • A kisebbségvédelem nemzetközi vetülete
  • A kisebbségi jogérvényesítés diplomáciai- és lobbilehetőségei a Nemzetközi Szervezetek viszonylatában
  • Nemzetállamok reneszánsza az újjá formálódó Európában: új kihívások a kisebbségi érdekérvényesítés számára
  • Kisebbségvédelem a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság esetjogában
  • Kisebbségvédelem az Európai Unió Bíróságának esetjogában
  • Az Európai Ombudsman és a kisebbségvédelem
  • Kisebbségi ügyek az Európai Parlament szakbizottságai előtt
  • Az EBESZ ajánlások kisebbségvédelmi dimenziói
  • A nemzeti kisebbségek védelmének megjelenése az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének tevékenységében
  • A nemzeti kisebbségek védelmének megjelenése a Velencei Bizottság tevékenységében
  • A nemzeti kisebbségek védelmének megjelenése a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) tevékenységében
  • Az Európai Unió nyelvi- és kulturális sokszínűségének fenntarthatósága
  • Uniós jog és a nemzeti kisebbségek védelmének kapcsolata (hivatkozási pontok, lehetőségek)
  • Milyen hatással van a migrációs válság a hagyományos nemzeti közösségek érdekérvényesítési lehetőségeire?
  • A kisebbségi kérdés gazdasági dimenziói
  • Fejlesztéspolitika, mint a nemzeti kisebbségekkel szembeni sajátos diszkriminációs eszköz
  • Decentralizáció és gazdaságfejlesztés: autonómiakoncepciók gazdasági vonatkozásai és megvalósulásuk gazdasági hatásai
  • Pénzügyi autonómia a határon túli magyar térségekben. Valóban nettó befizetői-e a magyar többségű térségek a központi költségvetéseknek?
A pályázat beküldésének módja:
  • A pályázatokat doc, vagy docx formátumban, elektronikus levélben kérjük benyújtani a jogvedo.intezet@kji.hu címre.
  • Máshol már megjelent pályamunkákat, valamint diplomamunkákat nem fogadunk be.
  • Fenntartjuk a jogot, hogy az esetleges visszaélések miatt a beérkezett pályamunkákat plágiumkeresővel vizsgáljuk át.
  • A pályázat benyújtásának határideje: 2020. május 1, 17:00 óráig. A határidő után beérkező pályamunkákat nem áll módunkban kiértékelni.
  • A beérkezett pályázatok díjazásáról a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Kuratóriumának tagjai 2020. május 1-e után 14 napon belül hozzák meg döntésüket, a pályamunkákban feldolgozott témák újszerűsége és tudományos hozzáadott értéke alapján.
  • A legjobban sikerült pályázatokat Kisebbségi Jogvédő Intézet – a pályázó́nyilatkozatától függően – az Intézet honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teheti, valamint megjelentetheti az Intézet kiadványaiban. Ebben az esetben fenntartja a jogot a kéziratok nyelvi-stiláris javítására, a szerkezeti elemek egységesítésére, illetve a tipográfia kialakítására. A módosításokat minden esetben egyeztetjük a szerzővel.
  • A nyertes pályázókkal a Kisebbségi Jogvédő Intézet szerződést köt az elkészített pályamű díjazása céljából.
A díjazás mértéke:
 
I. helyezés: 110.000 HUF
II. helyezés: 90.000 HUF 
III. helyezés: 70.000 HUF
 
A Kuratórium tagjai különdíjat és/vagy különdíjakat is megállapíthatnak.
Az elismerő oklevelek átadásáról a díjazottakat tájékoztatni fogjuk.
 
Budapest, 2020. március 23.
 
Csóti György
igazgató
 
Tisztelt Szerzőink!
 
A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) saját gondozásában megjelenő kiadványokhoz az alábbi formában kéri a kéziratokat.
 
Alapvető formai kritériumok:
  • MS Word formátum (doc, docx)
  • Times New Roman betűtípus
  • 12-es betűméret
  • 2,5-es margók
  • 1,15-ös sortávolság
  • A térközök nagysága, mind 'előtte', mind 'utána' 0 értékű legyen.
  • Az egyes bekezdéseket az első sor tabulálásával és nem enterrel jelöljük.
  • Lábjegyzeteket központozás után szúrunk be, elsősorban mondat végi írásjel, vagy mondatközi vessző után.
  • A szövegközi, idegen nyelvű szövegbetoldásokat zárójelben, dőlt betűvel kell szedni pl.: Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (Federal Union of European Nationalities -FUEN). A szövegközi idézeteket szintén idézőjelek között, dőlt betűvel kérjük betoldani (pl.: „a kocka el van vetve”), lábjegyzetben megadva, hogy az idézet, a forrásszövegnek pontosan melyik oldalán található.
  • A kéziraton szerepeljen a szerző neve, intézménye/munkahelye, és az ott betöltött tisztsége. Több releváns pozíció esetében kérjük valamennyi tisztség pontos megjelölését.
  • A kézirathoz szükséges csatolni egy 10-15 soros angol nyelvű összefoglalót is az írásról.
  • A kézirat végi irodalomjegyzékben fel kell tüntetni valamennyi forrást, melyre a tanulmány során hivatkozott a szerző.
Ábrák, grafikon, táblázatok:
 
A cikkhez tartozó ábrákat, táblázatokat, grafikonokat a fő szövegbe illesztve, címmel és folytatólagos sorszámozással ellátva kérjük közölni, emellett hivatkozni kell rájuk a szövegben is. A táblázat, vagy grafikon alatt meg kell jelölni az adatok forrását. Diagramok esetében az Excelben készült változatot és a hozzá tartozó munkalapot is csatolni szükséges. Fotót tartalmazó cikk esetében, az eredeti képet is csatolni kell, a forrás feltüntetésével. A kép minősége legalább 300 dpi felbontású legyen, preferált formátum a ’jpg’. Szerzőink vegyék figyelembe, hogy a képek fekete-fehérben kerülnek majd kinyomtatásra a kötetek végső változataiban.
 
Források, hivatkozások:
 
A tanulmányban szereplő hivatkozásokat a szövegen belül lábjegyzetként (és nem végjegyzetként) kérjük megjelentetni, a következő formában:
 
1. Önálló  monográfia  esetén:  Kardos  Gábor:  Az  alapvető  jogok  európai  védelme. Budapest: Mobil Kiadó. 2004.
 
2. Tanulmánykötetben közölt cikk esetén: Ghai, Yash: Introduction: nature and origins of autonomy. In: Ghai, Yash - Woodman, Sophia (eds.): Practising self-government. A comparative Study of Autonomous Regions. Cambridge: Cambridge University Press. 2013, 1-31.
Többszerzős tanulmánykötet esetében a szerkesztő(k) nevét a fentebb látható módon, kötőjellel elválasztva adjuk meg, melyet az (ed.), (eds.), illetve magyar cím esetén a (szerk.) kifejezés, végül pedig kettőspont követ a cím bevezetéseként.
 
3. Folyóiratcikk esetén: Kiss Tamás: Marginalizáció, etnikai párhuzamosság és aszimmetrikus akkomodáció - Az erdélyi magyar közösséget érintő társadalmi és politikai folyamatok. In: Magyar Kisebbség. XX. évf. 12. (75-76.) sz. Kolozsvár: Jakabffy Elemér Alapítvány. 2015, 30-64.
A tanulmánynak a kötetben elfoglalt pontos helyét a fent illusztrált módon, az évszámot követően, a kezdő- és záró oldalszámok kötőjellel elválasztott megadásával jelöljük, ’pp.’, illetve ’old.’, vagy ’o.’ rövidítések nélkül.
 
4. Nem magyar szerzők esetén: A hivatkozás a fentiekhez hasonlóan történik, azzal a különbséggel, hogy a szerző nevét magyar írásmód szerinti sorrendben, vesszővel kell feltüntetni, pl.: Cunningham, Kathleen Gallagher.
Mind a magyar, mind a külföldi szerzők esetén kiírandó a teljes keresztnév, nem csak annak első betűje. A vezetékneveknek pedig csak a kezdőbetűjét szedjük nagybetűvel, nem az összes betűt. Vagyis helyesen pl. Deleanu, Ion, nem pedig Deleanu I., vagy DELEANU, Ion.
 
5. Internetes hivatkozás esetén: Ha valamely hivatkozott művet az internetről értük el, akkor a fenti módon megadott hivatkozási adatok után hozzárendeljük a forrás rövidített letöltési helyét (kerülve a hivatkozás sokszor több soros URL címének kiírását), és időpontját, pontosvesszővel elválasztva, pl.: Makkay József: A román államhatalom székelyföldi testőre. Erdélyi Napló, 2017. július 20. XXVII. évf., 29. szám. Letöltés helye: www.szekelyhon.ro; letöltés ideje: 2018.02.21.
Ha a hivatkozni kívánt internetes forrásnak nincs teljes körű bibliográfiai adata (név szerinti szerzője, forrásanyag évfolyama, kiadás száma), akkor csak a meglévő adatokat írjuk ki, pl.: Milošević: Ovo je antisrpski referendum. Večernji List, 2017.09.19. Letöltés helye: www.vecernji.hr; letöltés ideje: 2018.02.20.
 
6. Nemzetközi dokumentum esetén: Az első hivatkozásnál meg kell jelölni a nemzetközi szervezetet, a dokumentum sorszámát és címét: pl.: ENSZ Közgyűlés A/RES/61/295 számú Nyilatkozata az Ősalakos Népek Jogairól; vagy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) számú Ajánlása az Emberi Jogok Európai Egyezményének a Kisebbségi Jogokra Vonatkozó Kiegészítő Jegyzőkönyvé-vel kapcsolatban. A további hivatkozásoknál ez rövidíthető, pl.: „1201 (1993)-as ajánlás”.
 
7. Állami jogszabályra való hivatkozás esetén: Elegendő a jogszabály sorszámát és címét megadni, ezeket viszont minden esetben a tanulmány nyelvén. A római és arab számok használata meg kell egyezzen az adott jogszabályt kihirdető hivatalos közlönyben megjelenő formátummal. Pl.: 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól; vagy: Ukrajna 2017. évi 2145-VIII. számú törvénye az oktatásról.
 
8. Európai Uniós jogszabályok esetén: Az első hivatkozásnál szükséges a rendeletek, irányelvek, határozatok pontos számának, valamint címének megadása. Pl.: A Tanács 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról. A további hivatkozásoknál ez rövidíthető, pl.: „2000/43/EK irányelv”, vagy „az Irányelv”.
 
9. Jogesetre való hivatkozáskor: Stankov és Ilinden Egyesült Macedón Szervezet v. Bulgária ügy, Emberi Jogok Európai Bírósága, 2001. október 2-ai ítélete. Közvetlenül egymást követő hivatkozásnál ugyanarra a forrásra történő hivatkozás esetén a másodiktól: Uo., 110. Amennyiben nem közvetlenül követi egymást a két hivatkozás, de azonos műre vonatkozik, akkor a másodiktól: Kardos 2004 i.m., 111.
 
Ha azonos szerzőtől egynél több mű szerepel hivatkozásként ugyanabból az évből, akkor az évszámokhoz rendelt latin betűk segítségével teszünk ezek között különbséget (pl.: 2013a; 2013b; 2013c). Több mű egy lábjegyzetben történő felsorolásakor az oldalszámot követő pont után pontosvesszőt használunk. Minden lábjegyzet ponttal végződik.
 
A kiadónak székhelyül szolgáló város nevét olyan alakban közöljük, ahogy a hivatkozott szöveg nyelvéből adódik. Így például szerb nyelvű szöveg esetén Beograd-ot írunk, nem Belgrádot; ha Pozsonyban megjelent magyar szöveget hivatkozunk, akkor Pozsonyt írunk, de ha szlovákot, akkor Bratislava-t. Kétnyelvű kiadás esetén mindkét változat szerepelhet.
 
A KJI szerkesztősége fenntartja a jogot a kéziratok esetleges nyelvi-stiláris javítására, a szerkezeti elemek egységesítésére, illetve a tipográfia kialakítására. Az eszközölt módosításokat – a szerző igénye szerint – minden esetben bemutatjuk jóváhagyásra.
 
Amennyiben a fenti kritériumok teljesítése akadályba ütközne, úgy kérjük, szíveskedjen a kötet szerkesztőjéhez fordulni, az alábbi elérhetőségeken:
 
Dr. Dabis Attila
KJI kiadványok főszerkesztője
Tel.: +36-20/522-7440
E-mail: dabis.attila@kji.hu
AKTUALITÁSOK: ajánló

az utolsó 4 cikk • összesen 517 cikkből

Megjelenik havonta

5000 példányban

Felelős kiadó

Prof. Dr. Torma András rektor

Főszerkesztő

Konyári György

Szerkesztő

Tóth Evelin

Képszerkesztő

Kiss Viktor

Angol nyelvi lektor

Somogyi Gyula

Korrektor

Szenderák Bence

Munkatársak

Báthori Kinga, Boldizsár Csongor, Harangi Tünde, Kiss Viktor, Kerekes Bernadett, Keszi Bálint, Kovács Eszter, Nagy Tomi, Ozsváth Cseke Gergő, Rada János, Schäffer Anett, Szabadi Martina Laura, Stumphauzer Laura, Tóth Orsolya, Tóth Evelin

ISSN

2064-3691

Tel.

06-70-866-4618, 06-46-565-111/18-30