Egy kis történelem
A grafológiával foglalkozó első könyvek az 1600-as években jelentek meg, de már az ókorban is vizsgálták a jellem és a kézírás közötti összefüggéseket. A grafológia tudományával kapcsolatosan a következő neveket kell feltétlenül megemlítenünk: Camillo Baldi, Jean Hyppolyte Michon (ő használta először a „grafológia” szót mint elnevezést), Jean Crépieux-Jamin, Adolf Henze, Ludwig Klages, Max Pulver, Rudolf Pophal, és még sok más tudós, akik jelentősebb kutatásokkal vagy eredményekkel járultak hozzá a tudományág fejlődéséhez.
Hogy miért fontos mindez a munkavállalás világában?
Napjainkban jogosan gondolhatjuk azt, hogy semmi szüksége egy sikeres cégnek kézzel írt önéletrajzokra. Elég nehéz elhinni, hogy 21. század digitalizált világában még igény van az efféle „régimódi” eljárásokra, azonban szabadkézi írásainkban nincs lehetőségünk kozmetikázni jellemünket, így a munkaadó számára egyértelmű kép alakul ki rólunk már a CV elolvasásakor. Vegyük hát sorra, miért is olyan jelentős a grafológia a munkaerőpiacon:
- Ezzel a módszerrel a vezetők sokkal jobban megismerhetik az álláskeresőt, hiszen személyiségének olyan rejtett jellemzőire is rámutat az íráskép, amik egy géppel írott CV esetében nem megállapíthatók és esetleg csak hosszabb idő után derülnének ki.
- A cégek időt spórolnak vele, hiszen csak azt hívják be személyes interjúra, aki az írásával már megnyerte potenciális felettesét.
- Az adott cég teljesítménye, hatékonysága nagymértékben javítható, ha kifejezetten a csapatba illő személyeket vesznek fel.
Érdekes, hogy Európa-szerte mennyire elterjedt a módszer használata: Franciaországban a munkáltatók 80%-a alkalmaz grafológust, Svájcban 60%-uk, a skandináv országokban is több mint a vállalatok fele él ezzel a technikával, és ez az arány évről évre növekszik.
Hogyan történik?
Általában az adott HR-es vagy cégvezető kiválaszt néhány lényeges tulajdonságot, melyek meglétére (vagy hiányára) kíváncsi, és ennek tükrében kell vizsgálnia a grafológusnak az írásképet. Például ha pályaalkalmassági tesztekről van szó, fontosnak tartják a türelmet, a jó kommunikációs készséget, a humán érdeklődést, az érzelmi stabilitást és az együttműködő képességet, az ezekre utaló jeleket keresi leginkább egy grafológus. Mire is figyelnek ilyenkor írásképünkön (a teljesség igénye nélkül)?
- Ami rögtön szembetűnik, az a papír kihasználtsága; melyik részén van az írás, használt-e margót az illető, milyen az elrendezés, a tagolás. A rendezett írás írója az életben is tudatos, rendszerető személy, akinek önálló, független akarata van. A margók szélességéből (vagy épp hiányából) az egyén takarékosságára vagy nagyvonalúságára következtethetünk.
- A második kritérium a terjedelem, a betűk nagysága. A 3mm-nél nagyobb betűkkel írók az életben is nagyobb területre tartanak igényt, önmaguk nagyságára akarják felhívni a figyelmet, míg a kisbetűs írás a szerény, terjeszkedésre nem vágyó emberekre jellemző.
- Az írás szabályossága – a szabályosan író egyénre jellemző, hogy nagy lelki ereje van, önuralomra képes, világos gondolkodású, rendszerető személy. A szabálytalan írás inkább ösztönös, labilisabb lelkiállapottal rendelkező, ingatag jellemre vall.
- Sorok dőlése, dőlésüknek iránya – az egyenes sor kiegyensúlyozottságra, egykedvűségre utalhat, az emelkedő sorok derűt, optimizmust, türelmetlenséget mutatnak, míg a süllyedő sorok általában fáradtságra, aggodalmaskodásra, félelemre utalnak.
- Sor- és szóközök – a széles közök magyarázó, oktató, meg nem értett személyiséget tükröznek; a zsúfolt közök kicsinyességet, fukarságot is jelenthetnek, de nagy koncentrációs képességre is utalnak.
Érdekes:
A jegyzeteid szélére rajzolt unaloműző firkáknak is van jelentőségük! Tudtad például, hogy mit jelent, ha geometriai alakzatokat rajzolgatsz a lapod szélére? Kör esetében kiegyensúlyozott, önbizalommal teli egyéniség vagy, akiben harmonikusan működik a szív és az ész. Ezzel szemben a négyzetek rajzolgatása szkeptikus, a valóságtól nehezen elrugaszkodó, két lábbal a földön járó személyiségekre jellemző. A kockák rajzolói szilárd, megbízható emberek, míg a háromszöget firkálgatók a leginkább siker- és hatalomorientáltak. A szívecskét rajzolók az érzelmes szentimentalisták csoportjába tartoznak, míg a szemet rajzolgatók a jó megfigyelők, a már-már gyanakvók táborát erősítik. A virágok a nőiesség jelképei, néha a túlzott figyelemfelkeltés vágyát is jelenthetik, az állatok rajzolgatása pedig egyértelműen a játékosok, a lélekben örök gyerekek szokása, akik nagy igazságérzettel és lobbanékonysággal jellemezhetők.
Kerekes Bernadett
