Kezdetek
A képregény kialakulásához visszaugorhatnánk egészen az ősemberkori barlangrajzokig, azonban a ma már jól ismert alakját csak a 20. században nyerte el. A szórakoztatás mellett politikai utalásokkal töltötték meg; az erkölcsi nevelés mellett komoly társadalomkritikát is megfogalmaztak az aprócska történetek. Később, ahogy kiéleződtek az országok közti ellentétek, a politikai hatalmak rájöttek, hogy a képregények kiválóan alkalmasak propagandaüzenetek terjesztésére. Erre tökéletes példa a Marvel elődjének, a Timely Comics hősének, Amerika kapitánynak a története, aki egy különleges kísérletnek köszönhetően az Egyesült Államok legerősebb fegyverévé, és így jelképévé válik a második világháború idején.
A háborúk elmúltak, de a hősök megmaradtak, és népszerűségük a halandó világban töretlen maradt – a kiadók is látták, hogy komoly igény van arra, hogy kedvenc hőseiket ne csak az újságokban, hanem élőszereplős filmekben is láthassák. A kilencedik művészeti ág kinőtte azt az univerzumot, amelybe beleszületett, és a technika fejlődésével betört a filmiparba és a videojátékok világába is.
A DC egyeduralma
A még gyerekcipőben járó képregénykultusz abszolút egyeduralkodójának a DC Comics számított mind a képregények, mind a vászonra vitt képregényhős-eposzok tekintetében. Nincs olyan ember, aki ne találkozott volna már valamilyen formában Batmannel vagy Supermannel, akik a képregények legsikeresebb hősei voltak. Elképesztő népszerűségük hatására nem volt kérdés, hogy minél hamarabb meg kell filmesíteni Gotham lovagjának történetét, és a Kriptonról származó szuperember fantasztikus kalandjait. Míg utóbbira várni kellett 1978-ig, addig mindenki kedvenc bőregere már 1966-ban, 27 évvel első megjelenése után bekerült a mozikba.
A vicces kosztümök és a technikai fejletlenség miatt ezek a filmek mai szemmel inkább mulatságosak, mint izgalmas és fergeteges hőseposzok, de akkoriban megőrültek értük az emberek. 1997-ig öt Batman- és négy Superman-történetet filmesítettek meg; az 1989-es Tim Burton-féle Batman, egyedülálló módon, elnyerte a legjobb látványtervezésnek járó Oscar-díjat.
Egy új kor hajnala
A millenniumhoz közeledve a Marvel előretört, rengeteg ötletes és vagány szuperhőssel követelve ki magának a legjobbnak járó elismeréseket. A rivális New York-i képregénykiadó nemcsak hogy a DC nyomába eredt, de olyan komoly csapást mért rá, hogy az addig egyeduralkodó komoly bajba került. A filmvászonra teremtett családbarát és szórakoztató karakterek, az évről évre futószalagon gyártott egészestés mozisikerek és emlékezetes alakítások hamar átvették a stafétát a komor és sötét hangvételű DC Comics-filmektől. Bár a Watchmen és a Christopher Nolan-féle realisztikus és minden téren kiváló Sötét lovag-trilógia azért jelezte, hogy nem érdemes leírni a „nagy öreget”. Míg a Marvelnél követett koncepció az, hogy minél nagyobb univerzumot bemutatva minél több filmet adjanak ki, hogy majd ezeket összekötve újabb filmeket készítsenek, a DC – a rajzfilmek mellett – inkább a sorozatokra fekteti a hangsúlyt. Igaz, az animációs filmek terén még mindig nincs vetélytársa, de az igazán nagy pénzt mégiscsak a mozi jelenti.
Hiába termelt a Marvel az elmúlt tizenhat évben csaknem 6 milliárd dollárt; mivel a DC kevesebb filmet csinált, így a filmes átlaga 2012-ig csaknem 210 millió dollár a Marvel 201 millió dollárjával szemben, ami jól mutatja, hogy nem szabad őket egyáltalán leírni, tudatos koncepcióval építik fel filmjeiket, amelyek, még ha lassabban is készülnek el, mint a Marvel „gyermekei”, még mindig versenyben vannak. De akkor ki a győztes? Ki a legnépszerűbb szuperhős, akinek a kiadók a legtöbbet köszönhetik?
Az abszolút győztes
Habár a Bosszúállók első része több mint másfél milliárd dollárt hozott a Marvel konyhájára, az abszolút győztes mégis a DC család gyermeke, mindenki kedvenc milliomos csemetéje, Gotham hőse, aki az összes róla készült filmet figyelembe véve magasan veri a mezőnyt. A történelem során elkészült nyolc Batman-mozi összbevétele majdnem meghaladja a két és félmilliárd dollárt, amely egyértelmű győztesévé teszi őt a szuperhősök közti népszerűségi versenynek.
De a háború folytatódik a vásznon, hiszen a Marvel gőzerővel dolgozik azon, hogy egyeduralkodó legyen. A DC sem adja könnyen a bőrét, és elképesztően nagy dobásra készül 2015-ben, ugyanis két legmeghatározóbb hősét, Batmant és Supermant egy filmben eresztik egymásnak. Egy biztos: amíg a két kiadó az első helyért küzd egymással és olyan filmekkel lát el minket, mint a Bosszúállók 2, A galaxis őrzői, a Batman vs. Superman, vagy az Igazság Ligája, addig a filmbarátoknak és képregényrajongóknak nem lehet okuk panaszra.
Keszi Bálint
