Ha lekerült a festék, itt mindenki vendég – Hankó Vandával, a Helynekem rendezvényszervezőjével beszélgettünk

írta Boldizsár Csongor , 2017. szeptember 26–ánMegosztás: FACEBOOKMegosztás: TWITTERMegosztás: GOOGLE+

SZABADTÉR

Az elkövetkezendő hónapokban olyan miskolci polgárokat szólítunk meg, akik a város kulturális életében jelentős szerepet játszanak. Szeptemberben Hankó Vandával készült interjúnk olvashatjátok.

Ha lekerült a festék, itt mindenki vendég – Hankó Vandával, a Helynekem rendezvényszervezőjével beszélgettünk

Mutatkozz be kérlek a MEgazin olvasóinak! Honnan ismerhetnek téged?

Hankó Vanda vagyok és immáron lassan öt éve a Helynekem rendezvényszervezője, a koncertek és a kísérő kulturális, művészeti rendezvények szervezése az elsődleges feladatom. Mindezen túl, mivel családi vállalkozásban üzemeltetjük a szórakozóhelyet, kicsit mindennel foglalkozom, ha jó napom van, akkor a háznak a lelke vagyok, ha rossz napom van, akkor pedig a házisárkánya.

Milyen a kapcsolatod Miskolccal, illetve a Miskolci Egyetemmel? Mit adott neked és mit kapott tőled a város?

Nagyon szeretek itt élni, itt születtem Miskolcon, Diósgyőrben töltöttem a gyerekkoromat és idejártam iskolába is. Mint sok fiatalnak, gimnázium után előttem is az a döntési lehetőség állt, hogy vagy maradok itt vagy a fővárosban tanulok tovább. Elég egyértelmű volt számomra, hogy maradok a városban, itt szeretnék élni, ezért a Miskolci Egyetemet választottam. Öt évig a Bölcsészettudományi Karon tanultam és filozófia szakon végeztem. Ha a városra és a múltamra kell visszagondolnom, akkor a legmeghatározóbbak számomra az egyetemen eltöltött évek, illetve a filozófiai tanulmányaim. Nagyon hálás vagyok a filozófia szakos tanáraimnak, nagyon sokat tettek azért, hogy ilyen ember lettem és hozzájárultak ahhoz, amivel ma foglalkozom.

Pontosan mivel járultak hozzá? Hiszen a filozófia és a rendezvényszervezés első hallásra elég távol áll egymástól.

Azt tapasztaltam, hogy a bölcsészettudományi tárgyak – én elsősorban a filozófiáról tudok beszélni – megtanítják az embert gondolkozni. A tanulmányai során az ember kialakíthat magában egy saját képet a világról, egyfajta saját hozzáállási formát az emberekhez és a gyakorlati feladatokhoz. A munkám nagy részét az teszi ki, hogy rengeteg emberrel foglalkozom – nem csak a kollégáimmal, hanem gondolj bele abba, hogy itt minden pénteken és szombaton koncertek és bulik vannak, illetve hétköznapokon is kísérő rendezvények voltak, amik kapcsán nagyon sokféle ember fordul meg mellettem. Ők általában művészettel foglalkozó, érzékeny lelkű, nagy sodrással bíró emberek, akikkel az elmúlt években jó kapcsolatot tudtam kialakítani és ez abból a fajta hozzáállásomból fakad, amit öt év alatt tanultam meg a filozófia szakon, illetve alakítottam ki magamnak. Ez nem csak attól függ, hogy milyen szakterületen tanulsz, hanem nagyon sok múlik azon is, hogy találkozol-e az egyetemi éveid alatt olyan erős egyéniségű tanárokkal, akik valamilyen formában tudnak rád hatni. Egy ideig minden ember életében a szülei alkotnak példát, majd általános és középiskolában is akad egy-egy emblematikusabb figura, nekem kevés ilyen volt. A legmeghatározóbb, amikor már felnőttebb érett fejjel gondolkozol és vagy olyan szerencsés, hogy találkozol ilyen egyéniségekkel – én sokkal találkoztam az egyetemi éveim alatt.

Hogyan képzelhetjük el egy napod, illetve egy heted?

A hétköznapjaimat ugyanúgy kell elképzelni, mint bármely más irodai munkát, talán kissé rugalmasabb és szabadabb munkabeosztással. Egy ilyen nagy szórakozóhely üzemeltetésével és ennyi rendezvény precíz megszervezésével rengeteg feladat jár, hétköznap főleg irodai, szervezési és háttérmunkát végzek, minden olyannal kapcsolatban, ami a Helynekem működését biztosítja. Sajnos az elmúlt időszakban kevesebb lett a hétköznapi rendezvény, mert azt vettük észre, hogy az emberek hétköznap kevésbé mozdíthatóak ki a komfort zónájukból, egyelőre erre nem találtam meg a megoldást. Én hétvégén is minden éjszaka dolgozom, nagyon sokat vagyok a házban a vendégeinkkel és magam is szeretek itt élőt zenét hallgatni.

Kislánykorodban hogyan képzelted el a felnőtt éned? Megvalósult az egykori elképzelésed?

Egészen kislánykoromban tanító néni szerettem volna lenni, de ez hamar elmúlt. Utána sokáig nem tudtam, hogy mit szeretnék igazán csinálni, még az egyetemi éveim alatt sem láttam egyértelműen, hogy mivel fogok foglalkozni, habár imádtam filozófiát tanulni és olyan elképzelésem is volt, hogy maradok a pályán. Egyet nagyon régóta tudtam, hogy olyan munkát szeretnék, ahol folyamatosan emberekkel találkozok és mindig nyüzsög körülöttem az élet – szerintem maximálisan ilyen helyen vagyok.

Adódik, adódott valaha nehézséged abból, hogy ebben a szakmában viszonylag ritkán fordulnak meg nők?

A zenész szakmát valóban nagy átlagban férfiak képviselik, az ide érkező zenekarok is 90%-ban férfiakból állnak össze és a háttérben dolgozó promóterek, rendezvényszervezők is nagy százalékban férfiak. Egyébként egyre több nővel találkoztam, nemcsak az előadói fronton, hanem a háttérben is. Másképpen kommunikál egy nő és másképpen egy férfi, mindig izgalmas, ha sikerül egy nővel együtt dolgozni - ott más energiák mozdulnak meg. Sosem adódott még nehézségem abból, hogy ennyi férfi vesz körül a munkámból adódóan. Azt gondolom, hogy egy egészséges szellemiségű nő intelligensen tudja használni a nőiességéből áradó kisugárzását, -talán a használni nem a legszebb szó -, de ezzel a kisugárzással én nagyon jól elvagyok ebben a szakmában és sosem ért semmilyen kellemetlenség.

Az utóbbi években ugyan megfigyelhető volt a belépőjegyek drágulása, azonban még mindig a budapesti és néhány vidéki szórakozóhely alá tudtok menni az árakban. Hogyan tudjátok ezt megvalósítani?

Először is szem előtt kell tartani, hogy a vidék az nagyon nem Budapest, nálunk eszméletlen nagy a szakadék a főváros és a vidék között és mostanában már a vidéki városok között is vannak eltérések. Azért csináljuk a Helynekemet, mert nagyon szeretjük, nem tudna életben maradni, ha a családunk nem ekkora erővel éltetné, még akkor is ha vannak sikertelenebb rendezvényeink. Mivel hosszútávra rendezkedtünk be és nem egy-két koncertből szeretnénk a Helynekemet fenntartani, ezért engedhetjük meg a tűréshatáron belüli jegyárakat. Emlékszem még a négy évvel ezelőtti 1000-1200 Ft-os árakra, majd ez lassan felkúszott, most pedig már 1800-2000 Ft-nál járunk. Ez szerintem még mindig normálisnak mondható, hiszen 1800-2000 Ft-ért eljöhetsz egy Kiscsillag, egy Péterfy Bori vagy bármilyen élőben felálló, hatalmas háttércsapattal érkező zenekar koncertjére. Gondoljunk bele, ahhoz, hogy megszólaljon egy koncert, nem csak a színpadon álló frontember és a zenészek munkája szükséges, mögöttük rengeteg ember dolgozik, ezért gondolom még mindig végtelenül reálisnak ezt az árat egy koncertért. Tehát egyrészt a hosszútávú működés biztosítja, hogy még mindig jó árakon tudunk üzemelni, másfelől pedig az a fajta háttérmunka, amit az évek alatt sikerült kialakítanom a zenekarokkal. Mindig más és más megegyezések vannak a háttérben, a munkám oroszlánrészét az teszi ki az, hogy úgy tudjak megegyezni az idelátogató zenekarokkal, hogy az a vendégek számára és számomra is megfizethető produkció legyen.

Mi a véleményed a sétálóutcán, illetve a Szinva Teraszon gombamód elszaporodott szórakozóegységekről, illetve a Grundról? Felvehetik a Helynekemmel a versenyt, jelenthetnek konkurenciát számotokra?

Az első három évben nagyon szerencsés helyzetben voltunk, mert romkocsma-koncerttér értelemben vett konkurenciánk nem volt. Aztán egyre több kisebb szórakozóhely, bár és kocsma nyílt körülöttünk. Amivel nincsen semmi gond, szerintem fontos, hogy a városnak legyen egy olyan része, ahol a vendégek több hely közül válogathatnak. Azonban azt gondolom, hogy főleg nyáron picit túltelített lett olyan szempontból a piac, hogy ha csak simán le szeretnél ülni valahova iszogatni, rengeteg terasz közül választhatsz – igencsak fel kell kötnünk a nadrágot nekünk is a Terasszal, ha életben akarunk maradni. Az, amit a klubszezonban mi nyújtunk, tehát a folyamatos, kiszámítható koncertek és éjszakai bulik kapcsán konkurenciát nem látok perpillanat a piacon. A Grund egy nagyon jól átgondolt ötlet alapján megvalósított szórakozóhely. Egy picit talán más közönségréteget szólít meg, ettől függetlenül beleszólhat az idejáró közönség mennyiségébe, de akik a Helynekemet most szeretik, remélem, hogy a jövőben is szeretni fogják.

Mik a terveid, elhatározásaid a Helynekem jövőjével kapcsolatban?

Ha szakmailag kérdezed, akkor az elmúlt öt évben kitartó és folyamatos munkával sikerült Magyarország szinte minden élvonalbeli zenekarát megmutatnunk a Helynekem színpadon. A ma működő nagy zenekarok közül a Tankcsapda és az Irie Maffia nem fordult még meg nálunk. Az Irie Maffiát nagyon nehéz kimozdítani, nagyon ritkán játszanak kis klubokban, nagyon sokan vannak és nehéz a logisztikát intézni. A Tankcsapda pedig túl nagy ahhoz, hogy egy ilyen klubban játsszon, de nem fogom feladni, ezek a zenekarok egyszer még állni fognak a színpadunkon. Az a vágyam és a tervem, hogy azoknak, akiknek már kedvenc szórakozóhelye lett a Helynekem, nagyon sokáig őrizzék ezt a szívükben. Akik pedig még nem találták meg a helyüket nálunk, adjanak egy esélyt, nemsokára kezdődik a klubszezon, válasszanak egy koncertet nálunk. Így akarok dolgozni, ahogy most dolgozom és itt is szeretnék megöregedni – ez a fő terv.

Terveztek-e tovább bővülni?

Mostanra érte el azt a Helynekem, hogy mindegyik helyiségnek megvan a maga funkciója. A romkocsma háttérkocsmaként nagyon jól tud üzemelni, egyébként itt új programmal, az ALTERemmel várjuk az érdeklődőket célirányos zenei palettával. A koncertterem továbbra is ebben a felállásban fog működni, a Terasz lassan utolsó heteit éli, majd lezárásra kerül, a Konyhában szintén sok mindent megpróbáltunk, de úgy látjuk, hogy a pizza lesz a járható út. Tehát helyiségekben és méretben nem tartom indokoltnak a további bővülést.

Lassan öt esztendős lesz a Helynekem, készültök valamilyen rendezvénnyel?

Novemberben lesz majd a születésnapi hétvégénk, több zenekarral, nagyon nagy bulival és sok meglepetéssel készülünk. Szerintem nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy meglepetéssel tér vissza az a csapat, aki ennek az épületegyüttesnek a nagy faajtaját öt évvel ezelőtt megnyitotta (szerk: Bohemian Betyars). Ezenkívül egy olyan zenekar érkezik egy nagyon különleges koncerttel, vendégekkel kiegészülve, akik rendszeresen járnak a Helynekembe, öt éve minden szezonban itt vannak és nyitástól kezdve nagyon sokat segítettek nekünk.

SZABADTÉR: ajánló

az utolsó 4 cikk • összesen 123 cikkből

  • Civilizációs problémák, avagy elmélkedés a 21. századi fogyasztói társadalomról

    Civilizációs problémák, avagy elmélkedés a 21. századi fogyasztói társadalomról • 48 napja

    A napokban újranéztem a kedvenc filmemet, a Harcosok klubját (1999), amit mindenkinek szívesen ajánlok (könyvben is). A fogyasztói társadalom kritikájának az egyik legjobb filmje. Elgondolkodtam, vajon tényleg ekkora a baj, mint ahogy ez a film ábrázolja?

  • Bemutatkozik a B-Dance mozgásstúdió

    Bemutatkozik a B-Dance mozgásstúdió • 48 napja

    A B-Dance mozgásstúdió egyre több embert vonz be és sarkall egészségesebb életmódra. A stúdió nyitott egészen óvodás kortól nyugdíjas korig. A fiatalos jókedv, igényes környezet és az órák sokszínűsége miatt mindenki megtalálhatja a hozzá illő mozgásstílust, így a vendégek nem csak mozognak, hanem ezzel együtt ki is kapcsolódnak.

  • Sorozatajánló: A szolgálólány meséje

    Sorozatajánló: A szolgálólány meséje • 88 napja

    A sorozat Margaret Atwood 1989-ben megírt regényét dolgozza fel, ahol a természeti katasztrófák sújtotta Amerikai Egyesült Államok területén élő, számunkra sokkoló és nyomasztó társadalmat mutat be.

  • FabLab konferencia Santanderben a Campus Mundi ösztöndíj révén

    FabLab konferencia Santanderben a Campus Mundi ösztöndíj révén • 90 napja

    Rövid tanulmányút az Atlanti-óceán partjainál: FabLab konferencia Santanderben a Campus Mundi ösztöndíj révén. A Gazdaságtudományi Kar oktatója és doktorandusza, Varga Krisztina egy hetes tanulmányúton vett részt Spanyolországban 2018 márciusában.

Megjelenik havonta

5000 példányban

Felelős kiadó

Prof. Dr. Torma András rektor

Főszerkesztő

Konyári György

Szerkesztő

Rada János

Képszerkesztő

Kiss Viktor

Angol nyelvi lektor

Somogyi Gyula

Korrektor

Szenderák Bence

Munkatársak

Báthori Kinga, Boldizsár Csongor, Harangi Tünde, Kiss Viktor, Kerekes Bernadett, Keszi Bálint, Kovács Eszter, Nagy Tomi, Ozsváth Cseke Gergő, Rada János, Schäffer Anett, Szabadi Martina Laura, Stumphauzer Laura, Tóth Orsolya, Tóth Evelin

ISSN

2064-3691

Tel.

06-70-866-4618, 06-46-565-111/18-30