Egy újabb Gender-konferencia, avagy a tudományos élet Bechdel-tesztje?

írta Tózsa-Rigó Attila, 2014. május 31–énMegosztás: FACEBOOKMegosztás: TWITTERMegosztás: GOOGLE+

SZABADTÉR

A Miskolci Egyetemen a ME-BTK Gender-Kutatóközpontja és a ME-BTK Történettudományi Intézetének közös szervezésében rendezték meg a „Nőképek térben és időben” elnevezésű tudományos konferenciát május 16-án.

Egy újabb Gender-konferencia, avagy a tudományos élet Bechdel-tesztje?

A filmes világban közismert fogalom az ún. Bechdel-teszt. Egy ilyen elemzés többek között aszerint veszi górcső alá a filmeket, hogy azokban van-e legalább két női főszereplő és milyen a női szereplők közötti kommunikáció. Tágabb értelmezésben a Bechdel-teszt az erősen maszkulin (hollywoodi) filmgyártás feminista kritikájaként indult. A későbbiekben már számos gender-megközelítésű elemzés készült a Bechdel-féle alapelvek felhasználásával. Ezekben tulajdonképpen azt vizsgálják, hogy az egyes filmalkotásokban mennyire jelenik meg kiegyensúlyozottan a két nem ábrázolása. Az utóbbi években pedig egyre gyakrabban alkalmazzák az említett megközelítést más művészeti ágakban.
 

Nos, a Gender-konferenciák kapcsán igen gyakran jut eszembe a fent említett teszt. Talán nem túl merész képzettársítás azt kijelenteni, hogy a tudományos életnek a Gender-témában mozgó kutatói tulajdonképpen a társadalmat veszik nagyító alá a Bechdel-teszt szellemiségéhez hasonló megközelítésekben.
 

2014. május 16-án a Miskolci Egyetemen a ME-BTK Gender-Kutatóközpontja és a ME-BTK Történettudományi Intézetének közös szervezésében rendezték meg a Nőképek térben és időben” elnevezésű tudományos konferenciát (jelen beszámoló a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt által nyújtott személyi támogatással valósult meg). A konferencia rendkívül gazdag szakmai programmal kínált lehetőséget a Gender-tudományok és a társtudományok művelői számára, hogy a szakmai fórumon adjanak számot kutatási eredményeikről. Három szekcióban (Nyelvtudományi-, Irodalomtudományi-, valamint Kultúrtörténeti és Kultúratudományi Szekció) számos előadó magas színvonalú prezentációját ismerhette meg a konferencia hallgatósága. Jelen sorok írója történészként a Kultúrtörténeti és Kultúratudományi Szekcióban vett részt, így ennek a szekciónak az előadásairól szeretnék részletesen beszámolni.
 

Lengyel Tündének, a Szlovák Tudományos Akadémia tagjának plenáris előadásában a halotti beszédek nő- és férfiképéről beszélt. Az előadó kitért arra, hogy bár a kora újkori írásokban ezeket a témákat természetesen nem nevezték „gender-írásoknak”, a források mégis ideális lehetőséget nyújtanak arra, hogy a korszak nő- és férfiképéről tájékozódjunk. Az Eperjesi Egyetem rektorhelyettesének, Kónya Péternek az előadásából egy speciális női szerepet ismerhettünk meg, nevezetesen a kutató azt mutatta be, hogyan jelennek meg az 1686-os eperjesi vésztörvényszék forrásanyagában az elítélt férfiak nőrokonai, leginkább a feleségek. Információt nyertünk arról is, hogy ebben a szomorú helyzetben hogyan törekedtek az asszonyok arra, hogy bocsássák szabadon férjüket, s amikor bekövetkezett a legrosszabb, akkor ezeknek az asszonyoknak még azért is meg kellett küzdeniük, hogy tisztességesen eltemethessék kivégzett hitvesüket. Több előadás is érintette a társadalmi elit nőszerepeit. Többek között Panyi Adrienn Bornemissza Anna és Lórántffy Zsuzsanna személyiségét vizsgálta, Balogh Zsuzsanna pedig II. Rákóczi György és Báthory Zsófia menyegzőjéről értekezett. Horváth Emőke a korai középkor egy „atipikus” nőalakjáról, Brunchilde, vizigót hercegnőről tartott előadást. Balogh Judit előadása a székely elit házassági stratégiájába engedett betekintést.

Tózsa-Rigó Attila prezentációjában ugyancsak házassági stratégiáról beszélt, csak éppen a délnémet üzleti elit köreiből merített példákon keresztül. Tóth Árpád és Rada János előadásai már az újkor nőalakjait vizsgálták. Utóbbi előadó kutatásaiból azt is megismerhettük, hogy a 19. századi antiklerikális kritika szerint „a nő a papi fanatizmus áldozata” volt a korszakban. A modern korból is elhangzott előadás: Kunt Gergely prezentációjából arról is értesülhettünk többek között, hogy a 20. század derekának gimnazista „ifjurai” hogyan viszonyultak a kamaszlányokhoz, vagy éppen a prostituáltakhoz.

Összességében elmondható, hogy a bemutatott kutatások minden kétséget kizáróan megállnák a helyüket a társadalomtörténet virtuális Bechdel-tesztjén.

SZABADTÉR: ajánló

az utolsó 4 cikk • összesen 129 cikkből

  • Interjú Dr. Szabó-Tóth Kingával

    Interjú Dr. Szabó-Tóth Kingával • 110 napja

    Dr. Szabó-Tóth Kinga szociológussal, az Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetőjével, nemzetközi dékánhelyettessel ültünk le beszélgetni az oktatási módszertanokról, a hallgatóság bevonásáról, az intézet megújulásáról.

  • IDÉN MÉG SPORTOSABB LESZ AZ EFOTT!

    IDÉN MÉG SPORTOSABB LESZ AZ EFOTT! • 141 napja

    Nem véletlen, hogy az EFOTT-ot tartják a legsportosabb nyári fesztiválnak, hiszen a táncon és a csápoláson túl – Jessie J, John Newman, Lost Frequencies, Dub FX, a Volbeat és a legnagyobb magyar együttesek koncertjei mellett – nappal számos mozgalmas tevékenységet lehet űzni, vagy éppen az új sportőrületeket kipróbálni. Itt a reggelek ébresztő tornával indulnak!

  • November 22-től újra elindul a Diósgyőri Mikulásvonat

    November 22-től újra elindul a Diósgyőri Mikulásvonat • 245 napja

    November 22-én immár 16. alkalommal indul a Diósgyőri Mikulásvonat 25 napon át tartó rendezvénysorozata, ahol minden jelmez, díszlet, közös tánc és dal azért születik, hogy az érkező családok két és fél órára kiszakadjanak a hétköznapi rutinból, elmerülhessenek a mesék csodálatos világában.

  • Hajnal József Mákdobáló című regényének könyvbemutatója

    Hajnal József Mákdobáló című regényének könyvbemutatója • 279 napja

    Október 10-én volt Hajnal József – egykori egyetemi hallgató – Mákdobáló című könyvének bemutatója a Miskolci Egyetem Könyvtárában. A beszélgetést Tóth Evelin vezette, a műből pedig az Egy Maszk tagjai olvastak fel részleteket.

Megjelenik havonta

5000 példányban

Felelős kiadó

Prof. Dr. Torma András rektor

Főszerkesztő

Konyári György

Szerkesztő

Tóth Evelin

Képszerkesztő

Kiss Viktor

Angol nyelvi lektor

Somogyi Gyula

Korrektor

Szenderák Bence

Munkatársak

Báthori Kinga, Boldizsár Csongor, Harangi Tünde, Kiss Viktor, Kerekes Bernadett, Keszi Bálint, Kovács Eszter, Nagy Tomi, Ozsváth Cseke Gergő, Rada János, Schäffer Anett, Szabadi Martina Laura, Stumphauzer Laura, Tóth Orsolya, Tóth Evelin

ISSN

2064-3691

Tel.

06-70-866-4618, 06-46-565-111/18-30