Április bolondja

írta Németh Niki , 2018. április 18–ánMegosztás: FACEBOOKMegosztás: TWITTERMegosztás: GOOGLE+

SZABADTÉR

Április bolondjának a népszokás szerint azt tekinthetjük, akivel április 1-jén a bolondját járatják, csak ezért, hogy jól kinevethessék. Ez a fajta tréfálkozási szokás napjainkig annyira elterjedt világszerte, hogy a médiában megjelenő híreket sem árt feltartásokkal kezelni ezen a napon.

Április bolondja

Manapság már közismert, hogy április 1-je az a Bolondok napja. Arról azonban, hogy honnan ered ez a hagyomány, milyen történelmi előzményei vannak, jóval kevesebbet tudunk. A következőkben ezekre fókuszálva emlékezünk meg e napról. 

Április bolondjának a népszokás szerint azt tekinthetjük, akivel április 1-jén a bolondját járatják, csak ezért, hogy jól kinevethessék. Ez a fajta tréfálkozási szokás napjainkig annyira elterjedt világszerte, hogy a médiában megjelenő híreket sem árt feltartásokkal kezelni ezen a napon.  

Több magyarázat is született arra, hogy honnan is ered ez a hagyomány, azonban ezek mind csak találgatások, hiszen még ma sem tudjunk pontosan, hogy miből gyökerezik. Vannak igazán fantáziadús és kevésbé színes elméletek is a hagyomány eredetére: 

  • Egyes kutatók csupán azzal magyarázzák, hogy április 1-je vált Bolondok napjává, hogy az áprilisi időjárás igen szeszélyes. 

  • Mások szerint ez egy kelta népszokásból ered, amikor a nap a tréfálkozásról, a vidámságról és a mókáról szólt. 

  • Szokás ókori római szokásokban keresni a magyarázatot: a szabinokat az áprilisi Neptun-ünnepre hívták Rómába, hogy aztán becsapva őket elrabolják lányaikat és asszonyaikat. 

  • Másik magyarázat, hogy a Német-Római Birodalomban 1540. április 1-jére tűztűk ki a pénzverés egységesítésének kezdetét. Erre a napra tengernyi spekuláció született, de végül az eredeti elképzelés sem valósult meg. 

  • Az egyik legfantáziadúsabb magyarázat, hogy Franciaországban az Újév 1564-ig április elsején kezdődött, amely napon az emberek ajándékokkal lepték meg egymást. 1564-ben azonban már január elsején kezdődött az év, amit a lakosság nehezen fogadott el. Így tovább tartotta magát az áprilisi elseji ajándékozás hagyománya, csak ezek lassan a „hamis ünnep” tiszteletére, „hamis ajándékokká” változtak.  

Sokan úgy tekintenek április elsejére, mint arra a napra, amin kicsit át lehet hágni, és lazítani lehet a társadalmilag elfogadott normákon, minden következmények nélkül.  

Kezdetekben ezek ártalmatlan csínyek voltak csupán, azonban a technika fejlődésével mindez egyre nagyobb teret kapott.  

A sajtó megjelenését követően 1798-ban Angliában a lapok jelentős hányada leközölte, hogy április elsején egy hatalmas, homogén tömeg, amely mindenféle nemű, korú és rangú emberekből tevődik össze bevonul a Westminster apátságba. Az olvasók kivonultak bámészkodni és csak akkor jöttek rá, hogy valójában ők alkotják a menetet, amikor valaki elkiáltotta magát, hogy „Április elseje!”. 

Az első televíziós csíny 1957-re tehető, amikor a BBC rendkívül bőséges svédországi spagettitermésről adott hírt. 

Az első Internetes tréfa pedig 1984-ből származik, amikor egy holland férfi azt terjesztette az Interneten, hogy a Szovjetunió csatlakozni akar a usenet hálózathoz, mert a főtitkárjuk vitafórumot keres.  

Napjainkban már a mindennapos friss és naprakész információmennyiség miatt, amelyet elérhető számunkra, nehéz megállapítanunk ezen a napon is, hogy valójában mi tréfa és mi a valós esemény.  

Németh Niki 

 

SZABADTÉR: ajánló

az utolsó 4 cikk • összesen 127 cikkből

  • November 22-től újra elindul a Diósgyőri Mikulásvonat

    November 22-től újra elindul a Diósgyőri Mikulásvonat • 22 napja

    November 22-én immár 16. alkalommal indul a Diósgyőri Mikulásvonat 25 napon át tartó rendezvénysorozata, ahol minden jelmez, díszlet, közös tánc és dal azért születik, hogy az érkező családok két és fél órára kiszakadjanak a hétköznapi rutinból, elmerülhessenek a mesék csodálatos világában.

  • Hajnal József Mákdobáló című regényének könyvbemutatója

    Hajnal József Mákdobáló című regényének könyvbemutatója • 56 napja

    Október 10-én volt Hajnal József – egykori egyetemi hallgató – Mákdobáló című könyvének bemutatója a Miskolci Egyetem Könyvtárában. A beszélgetést Tóth Evelin vezette, a műből pedig az Egy Maszk tagjai olvastak fel részleteket.

  • Miskolci rotaristák segítségével újra szól a BBZI hangversenyzongorája

    Miskolci rotaristák segítségével újra szól a BBZI hangversenyzongorája • 66 napja

    Egyetemünk Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének 50 esztendős Bösendorfer koncertzongorájának mechanikáját 2018 nyarán sikerült felújítani. A megújult zongorát Dr. Birtalan Zsolt és a BBZI növendékei egy koncert keretében mutatták be a nagyközönségnek a Zenepalotában. A felújítás költségeit a Rotary International két miskolci klubjának adományai fedezték.

  • Tovább egyszerűsödött a pályázás a Campus Mundi programban

    Tovább egyszerűsödött a pályázás a Campus Mundi programban • 97 napja

    Az elmúlt években többször is átalakították a pályázási és a pontozási rendszert, hogy minél több hallgató mehessen külföldre tanulni, szakmai gyakorlatra vagy rövid tanulmányútra.

Megjelenik havonta

5000 példányban

Felelős kiadó

Prof. Dr. Torma András rektor

Főszerkesztő

Konyári György

Szerkesztő

Rada János

Képszerkesztő

Kiss Viktor

Angol nyelvi lektor

Somogyi Gyula

Korrektor

Szenderák Bence

Munkatársak

Báthori Kinga, Boldizsár Csongor, Harangi Tünde, Kiss Viktor, Kerekes Bernadett, Keszi Bálint, Kovács Eszter, Nagy Tomi, Ozsváth Cseke Gergő, Rada János, Schäffer Anett, Szabadi Martina Laura, Stumphauzer Laura, Tóth Orsolya, Tóth Evelin

ISSN

2064-3691

Tel.

06-70-866-4618, 06-46-565-111/18-30