Civilizációs problémák, avagy elmélkedés a 21. századi fogyasztói társadalomról

írta Tóth Babett, 2018. május 30–ánMegosztás: FACEBOOKMegosztás: TWITTERMegosztás: GOOGLE+

SZABADTÉR

A napokban újranéztem a kedvenc filmemet, a Harcosok klubját (1999), amit mindenkinek szívesen ajánlok (könyvben is). A fogyasztói társadalom kritikájának az egyik legjobb filmje. Elgondolkodtam, vajon tényleg ekkora a baj, mint ahogy ez a film ábrázolja?

Civilizációs problémák, avagy elmélkedés a 21. századi fogyasztói társadalomról

Civilizációs problémák, avagy elmélkedés a 21. századi fogyasztói társadalomról 

A napokban újranéztem a kedvenc filmemet, a Harcosok klubját (1999), amit mindenkinek szívesen ajánlok (könyvben is). A fogyasztói társadalom kritikájának az egyik legjobb filmje. Elgondolkodtam, vajon tényleg ekkora a baj, mint ahogy ez a film ábrázolja?

Mi is az a civilizáció? Jelenthet társadalmi, gazdasági, szellemi művelődést, műveltséget. Érthetjük alatta egy társadalom anyagi kultúráját, jólétét, eszközeit, technikai fejlődését. A civilizáció szoros összefüggésben van a városiasodással (urbanizációval), kényelemmel, ipari-technológiai fejlettséggel. 
A globális civilizáció leginkább az ipari forradalommal indult meg. Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak. 

A romantika korszakát jellemezte egyfajta civilizációellenesség, ugyanis „Vissza a természetbe” mondatával ezt hirdette. Megelégelte az észkultuszt, az érzelmeket, kapcsolatokat hirdeti az anyagi javak, fejlődés helyett. A romantika szereti a falusi, vidéki környezetet, falut, tájat, természetet. 

A kapitalizmussal, mint tudjuk, kialakult a tőkés társadalom, melyre legfőképp a pénz hajhászat volt jellemző. A civilizált társadalomban a legfőbb érték a pénz lett, a termelői munka, az anyagi, jóléti javak előállítása, a technológia rohamos fejlesztése. 

Azzal azonban nem számoltunk, hogy ezzel a termelői tevékenységgel visszafordíthatatlan károkat okozunk. A modern kapitalista társadalomban az élet legfontosabbikává a fogyasztás vált. Ma a legfontosabb, a profit, a haszon. E mellett áll a modern tömegmédia is, mely közvetíti a termékeket a befogadó felé. 1978 körül, a háború utáni új generáció egy része ez ellen lázadt és kialakultak a kapitalizmus elleni mozgalmak. Ilyenek például a hippi mozgalmak. Elszerettek volna különülni az anyagias társadalmaktól. (Ekkor növekszik meg a drogfogyasztók száma.)  

Ma a civilizációs problémák globális problémák. Mára az egész világunk modern lett. 

Kétségtelenül számos előnnyel jár a civilizációnk előrehaladása: a távolságok lerövidültek, felgyorsult az információáramlás, gyógyszereket fejlesztettünk ki, kényelmesebb lett az életünk. Ezek csak látszólag pozitív dolgok. Mindennek van „mellékhatása”. Ilyen például: környezetszennyezés, demográfiai robbanás, társadalmi egyenlőtlenség, egészségünk nagyfokú romlása, az individuum előtérbe helyezése a társas kapcsolatokkal szemben, stressz, fogyasztói társadalom.  

Az orvostudomány fejlettsége ellenére telve vannak a kórházaink. Rengeteg civilizációs betegségről beszélhetünk ma. Ilyenek például a mozgásszervi-, daganatos- és a légzőszervi betegségek. Ide sorolható még az allergia, mely szervezetünk túlérzékenységi reakciója. A szabad kereskedelem utat nyitott a szenvedélybetegségnek is. Rengeteg ma az alkoholizmussal, drogfogyasztással stb.-vel küzdő ember. Manapság bárki hozzájuthat a tudatmódosító szerekhez. Ez további problémákat okoz társadalmunkban, mint például a családon belüli erőszak, öngyilkosság, halál stb. 

Felgyorsult, felpörgetett életmódunk velejáróra a stressz. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét. A folyamatos zaj, pörgés nagyfokú stresszt váltott ki a társadalomból. A stresszre adott reakciók a szorongás, félelem, fizikai tünetek, kimerültség, agresszió, düh, depresszió. Az utóbbi a civilizált társadalmakban mára már szintén népbetegség. Ilyen népbetegség még manapság a pánikbetegség, insomnia (alvászavar), pszichés zavarok. Ezeket láthatjuk a fent említett filmben is. 

Az életminőségünk is egyre inkább romlik, a fogyasztói társadalomnak, rohanó életmódnak köszönhetően egyre több a gyorsétterem, egészségtelen étel, ennek köszönhetően a túlsúllyal küzdő ember. 
Az erkölcsi elvek teljes hanyatlásnak indultak, ma sokan úgy érzik, hogy aki tisztességes, kevésbé érvényesül az életben, mint aki tisztességtelen eszközökkel jut hozzá anyagi javakhoz, érdemhez, beosztáshoz.  

Ma az „Annyit érsz, amennyid van” mondat motivál mindenkit, a pénz a legfőbb hatalom. Fontosabbá váltak a külső értékek (smink, testalkat, luxusautó/ház, szépség), mint az erkölcsök és műveltség. 

Sok film, könyv feldolgozta a fogyasztói társadalom ellenességét. Ilyen például: Herbert Marcuse: Az egydimenziós ember, Chuck Palahniuk: Harcosok ​klubja, F. Várkonyi Zsuzsa · Kalo Jenő · Popper Péter · Sári László: Gyors ​élet, lassú halál? – A fogyasztói társadalom csapdái. 

Végezetül, szerintem jól összefoglalja ez az idézet, hogy mi is a probléma: „Elcseszett XXI. század - odáig fejlődtünk, hogy meghódítjuk a világűrt, miközben a saját földünkön nem tudunk rendet tenni. Mi, a "civilizáció csúcsa", a szofisztikált életvitel megtestesítői, tétlenül nézzük, ahogy hús-vér emberek még ma is kibelezik, lelövik, lebombázzák egymást elvekért, hatalomért vagy néhány száz négyzetméter földért.” (Al Ghaoui Hesna) 

 

SZABADTÉR: ajánló

az utolsó 4 cikk • összesen 126 cikkből

Megjelenik havonta

5000 példányban

Felelős kiadó

Prof. Dr. Torma András rektor

Főszerkesztő

Konyári György

Szerkesztő

Rada János

Képszerkesztő

Kiss Viktor

Angol nyelvi lektor

Somogyi Gyula

Korrektor

Szenderák Bence

Munkatársak

Báthori Kinga, Boldizsár Csongor, Harangi Tünde, Kiss Viktor, Kerekes Bernadett, Keszi Bálint, Kovács Eszter, Nagy Tomi, Ozsváth Cseke Gergő, Rada János, Schäffer Anett, Szabadi Martina Laura, Stumphauzer Laura, Tóth Orsolya, Tóth Evelin

ISSN

2064-3691

Tel.

06-70-866-4618, 06-46-565-111/18-30