Beszámoló a Hajnal István Kör 2014-es konferenciájáról

írta Tózsa-Rigó Attila, 2014. augusztus 31–énMegosztás: FACEBOOKMegosztás: TWITTERMegosztás: GOOGLE+

SZABADTÉR

A nyár utolsó napjaiban, augusztus 28–30. között került sor a hazai történettudomány egyik legjelentősebb tudományos műhelyének, a Hajnal István Körnek a konferenciájára.

Beszámoló a Hajnal István Kör 2014-es konferenciájáról

„A vidéki élet és a vidéki társadalom Magyarországon” c. konferenciát az Eszterházy Károly Főiskolán rendezték meg (jelen beszámoló a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt által nyújtott személyi támogatással valósult meg).

A háromnapos konferencia számos szekcióba csoportosítva izgalmas előadások egész sorát kínálta a hallgatóság számára. Az ünnepélyes megnyitó és a plenáris előadások után, az első napon többek között a vidéki társadalom kutatásához használható forrásbázis, valamint módszertani kérdések kerültek leginkább napirendre.

A második nap előadásaiból a vidéki élet emlékezetével, a nyomtatott és audiovizuális forrásokkal foglalkozó szekciót emelném ki. Fleisz János előadásában az erdélyi kisvárosok és községek sajtójáról adott áttekintést, a 19–20. század fordulójára, illetve a 20. század első felére koncentrálva. Az erdélyi és partiumi sajtóban – egy európai felzárkózási trend részeként – jelentős fellendülési folyamat zajlott a korszakban, főként mennyiségi téren. A századforduló a nagy lapalapításoknak és a sajtóhálózat kiterjesztésének volt az időszaka. A két világháború között a többnyelvű (2–3 nyelvű) lapok terjedtek el, 1919–1940 között Nagykárolyban jelent meg a legtöbb lap (21), de Székelyudvarhely, vagy Lugos is jelentős mennyiségű (20, illetve 17) sajtóorgánumot tartott fenn.

Számos előadásból értesülhettünk a tiszazugi arzénes perek társadalomtörténetével foglalkozó kutatócsoport munkájáról. Az interdiszciplináris szemléletmódot példaértékűen megvalósító kutatócsoport több alcsoportra oszlik. Többek között sajtó-, jogtörténeti, Gender, valamint pszichológiai kutatócsoport keretében (is) vizsgálják az idevonatkozó forrásokat. A konferencián Fazekas Borbála az arzénes perek sajtóvisszhangjáról tartott előadást. Bálint Angelika prezentációjában a gyilkosságokról készült dokumentumfilmeket elemezte. Az 1968-as, szociográfiai megközelítésű „Tiszazug”, valamint az 1997-es, „Móricz Zsigmond nyomában” c. sorozatban készített dokumentumfilm mellett egy holland szerző 2007-es alkotását is elemezte. A kutatócsoport részéről a délutáni szekciók egyikében Trádler Henrietta prezentált egy elemzést a bűn egyéni és kollektív pszichológiai hátteréről.

Az audiovizuális források témaköréhez kapcsolódott még Záhonyi Ábel Márk prezentációja a népifilmek vidék-reprezentációjáról. Az előadó olyan alkotásokat elemzett, amelyekben kifejezetten népi figurák szemszögéből láthatjuk az eseményeket, többek között a felemelkedési lehetőségeket a helyi közösségek hierarchiájában. A délelőtti szekció utolsó előadójaként a Miskolci Egyetem Történettudományi Intézetének oktatója, Kunt Gergely személyes forráson, egy cselédlány két világháború között született naplóján keresztül elemzett olyan komplex fogalmakat, mint a korabeli viselkedési normák, társadalomkép, önmeghatározás, társadalmi mobilitás, stb.

A „Határátlépők – változások és konfliktusok a vidéki gazdaságban c. szekció első előadója, Harmati Róbert a hamis pénz előfordulási eseteivel foglalkozott. A leggyakrabban vásárokon előforduló hamis fizetőeszközzel érdekes módon leginkább a kocsmárosoknál buktak le az elkövetők. Az előadó arra a jelenségre is felhívta a figyelmet, hogy a hamis pénzt gyakran családi vállalkozást keretében állították elő. Szűts István Gergely a Herendi Porcelángyár történetéről tartott prezentációt, ebben hangsúlyozta, hogy a cseh és német vállalkozásokhoz képest 30–40 év lemaradással induló cég a 19. század végére professzionális vállalattá nőtte ki magát. A munkások életkörülményeiről (pl. világítás, higiénia, ünnepek, stb.) is jelentős információkat nyerhetett a hallgatóság.

A szombati konferencia-napon Csóti Csaba Nagyatád és környékének kapcsolatát mutatta be a húszas-harmincas évek időszakában. Az előadó többek között a helyi sajtótermékeket elemezve vizsgálta, hogyan élték meg a környék lakosai a városi- vagy a kisvárosi identitást, illetve hogyan jutottak kifejezésre a kisvárosi és a falusi lét határán mozgó attitűdök. Képet nyerhettünk arról is, hogyan hatott a városi életmód a helyi elit-szerveződésre.

Kis Nóra a zalai olajipari lakótelepekről beszélt, a két világháború közötti MAORT-telepeket mutatta be. Az előadó kitért arra is, hogyan hatottak ezek a telepek általában a zalai lakókörnyezetre. Többek között a térségben átvett új stílusok kimutathatóan a MAORT-telepek hatására honosodtak meg. Alabán Péter érdekes előadásában az észak-borsodi falusi underclass, azaz a vidéki peremcsoportok 20–21. századi helyzetét elemezte. Báti Anikó „Kemence, mikró kemence. …” c. előadásában a falusi konyhák háztartási eszközeit vizsgálta. Az eszközöknek nem csak mindennapi használati szerepköre került bemutatásra, hanem státusszimbólum funkciójuk is, többek között a falusi lagzik világában.

A szekciókat általában pezsgő hangulatú és szakmailag termékeny viták követték. Összességében mind a szakmai, mind az érdeklődő közönség szempontjából hasznos három napot tölthettünk el a kiválóan megszervezett konferencia keretében.

SZABADTÉR: ajánló

az utolsó 4 cikk • összesen 146 cikkből

  • Interjú a Kowalsky meg a Vega zenekarral

    Interjú a Kowalsky meg a Vega zenekarral • 1134 napja

    11 album, több mint 200 dal, megszámlálhatatlan koncert: könyveket lehetne megtölteni a Kowalsky meg a Vega 2003 óta húzódó történetével. Interjú a zenekar basszusgitárosával, Szórád „Jimmy” Csabával.

  • Az állatok világnapja – interjú egy miskolci alapítvánnyal

    Az állatok világnapja – interjú egy miskolci alapítvánnyal • 1159 napja

    Október 4-én ünnepeljük az állatok világnapját, aminek kapcsán Szatmári Cintiával, a Miskolci Második Esély Állatvédő Alapítvány munkatársával beszélgettünk.

  • Flo Rida idén is az EFOTT-ra készül

    Flo Rida idén is az EFOTT-ra készül • 1270 napja

    Idén tényleg ott lesz az EFOTT-on és várhatóan hatalmas bulit csap majd a Velencei-tó partján az amerikai rapperóriás, Flo Rida. Az augusztus 11-15. között tartó fesztivál a hazai nagyágyúk mellett még a vírushelyzet nehézségeit is leküzdve igyekezett külföldi sztárral színesíteni a zenei programkínálatot. A lista egyre hosszabb: sokak mellett a Wellhello, a Halott Pénz, Horváth Tamás, a Bagossy Brothers Company, a Follow The Flow, Majka és Curtis, illetve a most bejelentett Flo Rida adja az egyik nagyszínpados kínálatot.

  • Több mint száz ajándékcsomagot adományoztak a miskolci katonák a Magyar Vöröskeresztnek

    Több mint száz ajándékcsomagot adományoztak a miskolci katonák a Magyar Vöröskeresztnek • 1458 napja

    Elszállították azokat a cipősdobozokat, melyeket a miskolci katonák állítottak össze rászoruló fiataloknak. A felhívásra a megye hivatásos, szerződéses és önkéntes állománya is megmozdult, így két hónap alatt több mint 100 dobozt gyűjtöttek. A csomagokat gondosan becsomagolták és címkével látták el, melyeken megjelölték, hogy kinek szánják azokat.

Megjelenik havonta

5000 példányban

Felelős kiadó

Prof. Dr. Horváth Zita rektor

Főszerkesztő

Konyári György

Szerkesztő

Berényi Barbara

Képszerkesztő

Kiss Viktor

Angol nyelvi lektor

Oláh Zsófia

Korrektor

Szenderák Bence

Munkatársak

Berényi Barbara, Balázs Zsófia, Fülöp Petra, Hedrich László, Kiss Viktor, Kecsmár Gergő, Molnár Balázs, Rada János, Venczel-Tóth Evelin, Zsiga Bianka, Smolnicki Szilárd, Oláh Zsófia, Siroki Andrea, Somoskői Dóra

ISSN

2064-3691

Tel.

06-70-866-4618, 06-46-565-111/18-30