Beszámoló a Hajnal István Kör 2014-es konferenciájáról

írta Tózsa-Rigó Attila, 2014. augusztus 31–énMegosztás: FACEBOOKMegosztás: TWITTERMegosztás: GOOGLE+

SZABADTÉR

A nyár utolsó napjaiban, augusztus 28–30. között került sor a hazai történettudomány egyik legjelentősebb tudományos műhelyének, a Hajnal István Körnek a konferenciájára.

Beszámoló a Hajnal István Kör 2014-es konferenciájáról

„A vidéki élet és a vidéki társadalom Magyarországon” c. konferenciát az Eszterházy Károly Főiskolán rendezték meg (jelen beszámoló a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt által nyújtott személyi támogatással valósult meg).

A háromnapos konferencia számos szekcióba csoportosítva izgalmas előadások egész sorát kínálta a hallgatóság számára. Az ünnepélyes megnyitó és a plenáris előadások után, az első napon többek között a vidéki társadalom kutatásához használható forrásbázis, valamint módszertani kérdések kerültek leginkább napirendre.

A második nap előadásaiból a vidéki élet emlékezetével, a nyomtatott és audiovizuális forrásokkal foglalkozó szekciót emelném ki. Fleisz János előadásában az erdélyi kisvárosok és községek sajtójáról adott áttekintést, a 19–20. század fordulójára, illetve a 20. század első felére koncentrálva. Az erdélyi és partiumi sajtóban – egy európai felzárkózási trend részeként – jelentős fellendülési folyamat zajlott a korszakban, főként mennyiségi téren. A századforduló a nagy lapalapításoknak és a sajtóhálózat kiterjesztésének volt az időszaka. A két világháború között a többnyelvű (2–3 nyelvű) lapok terjedtek el, 1919–1940 között Nagykárolyban jelent meg a legtöbb lap (21), de Székelyudvarhely, vagy Lugos is jelentős mennyiségű (20, illetve 17) sajtóorgánumot tartott fenn.

Számos előadásból értesülhettünk a tiszazugi arzénes perek társadalomtörténetével foglalkozó kutatócsoport munkájáról. Az interdiszciplináris szemléletmódot példaértékűen megvalósító kutatócsoport több alcsoportra oszlik. Többek között sajtó-, jogtörténeti, Gender, valamint pszichológiai kutatócsoport keretében (is) vizsgálják az idevonatkozó forrásokat. A konferencián Fazekas Borbála az arzénes perek sajtóvisszhangjáról tartott előadást. Bálint Angelika prezentációjában a gyilkosságokról készült dokumentumfilmeket elemezte. Az 1968-as, szociográfiai megközelítésű „Tiszazug”, valamint az 1997-es, „Móricz Zsigmond nyomában” c. sorozatban készített dokumentumfilm mellett egy holland szerző 2007-es alkotását is elemezte. A kutatócsoport részéről a délutáni szekciók egyikében Trádler Henrietta prezentált egy elemzést a bűn egyéni és kollektív pszichológiai hátteréről.

Az audiovizuális források témaköréhez kapcsolódott még Záhonyi Ábel Márk prezentációja a népifilmek vidék-reprezentációjáról. Az előadó olyan alkotásokat elemzett, amelyekben kifejezetten népi figurák szemszögéből láthatjuk az eseményeket, többek között a felemelkedési lehetőségeket a helyi közösségek hierarchiájában. A délelőtti szekció utolsó előadójaként a Miskolci Egyetem Történettudományi Intézetének oktatója, Kunt Gergely személyes forráson, egy cselédlány két világháború között született naplóján keresztül elemzett olyan komplex fogalmakat, mint a korabeli viselkedési normák, társadalomkép, önmeghatározás, társadalmi mobilitás, stb.

A „Határátlépők – változások és konfliktusok a vidéki gazdaságban c. szekció első előadója, Harmati Róbert a hamis pénz előfordulási eseteivel foglalkozott. A leggyakrabban vásárokon előforduló hamis fizetőeszközzel érdekes módon leginkább a kocsmárosoknál buktak le az elkövetők. Az előadó arra a jelenségre is felhívta a figyelmet, hogy a hamis pénzt gyakran családi vállalkozást keretében állították elő. Szűts István Gergely a Herendi Porcelángyár történetéről tartott prezentációt, ebben hangsúlyozta, hogy a cseh és német vállalkozásokhoz képest 30–40 év lemaradással induló cég a 19. század végére professzionális vállalattá nőtte ki magát. A munkások életkörülményeiről (pl. világítás, higiénia, ünnepek, stb.) is jelentős információkat nyerhetett a hallgatóság.

A szombati konferencia-napon Csóti Csaba Nagyatád és környékének kapcsolatát mutatta be a húszas-harmincas évek időszakában. Az előadó többek között a helyi sajtótermékeket elemezve vizsgálta, hogyan élték meg a környék lakosai a városi- vagy a kisvárosi identitást, illetve hogyan jutottak kifejezésre a kisvárosi és a falusi lét határán mozgó attitűdök. Képet nyerhettünk arról is, hogyan hatott a városi életmód a helyi elit-szerveződésre.

Kis Nóra a zalai olajipari lakótelepekről beszélt, a két világháború közötti MAORT-telepeket mutatta be. Az előadó kitért arra is, hogyan hatottak ezek a telepek általában a zalai lakókörnyezetre. Többek között a térségben átvett új stílusok kimutathatóan a MAORT-telepek hatására honosodtak meg. Alabán Péter érdekes előadásában az észak-borsodi falusi underclass, azaz a vidéki peremcsoportok 20–21. századi helyzetét elemezte. Báti Anikó „Kemence, mikró kemence. …” c. előadásában a falusi konyhák háztartási eszközeit vizsgálta. Az eszközöknek nem csak mindennapi használati szerepköre került bemutatásra, hanem státusszimbólum funkciójuk is, többek között a falusi lagzik világában.

A szekciókat általában pezsgő hangulatú és szakmailag termékeny viták követték. Összességében mind a szakmai, mind az érdeklődő közönség szempontjából hasznos három napot tölthettünk el a kiválóan megszervezett konferencia keretében.

SZABADTÉR: ajánló

az utolsó 4 cikk • összesen 129 cikkből

  • Interjú Dr. Szabó-Tóth Kingával

    Interjú Dr. Szabó-Tóth Kingával • 138 napja

    Dr. Szabó-Tóth Kinga szociológussal, az Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetőjével, nemzetközi dékánhelyettessel ültünk le beszélgetni az oktatási módszertanokról, a hallgatóság bevonásáról, az intézet megújulásáról.

  • IDÉN MÉG SPORTOSABB LESZ AZ EFOTT!

    IDÉN MÉG SPORTOSABB LESZ AZ EFOTT! • 170 napja

    Nem véletlen, hogy az EFOTT-ot tartják a legsportosabb nyári fesztiválnak, hiszen a táncon és a csápoláson túl – Jessie J, John Newman, Lost Frequencies, Dub FX, a Volbeat és a legnagyobb magyar együttesek koncertjei mellett – nappal számos mozgalmas tevékenységet lehet űzni, vagy éppen az új sportőrületeket kipróbálni. Itt a reggelek ébresztő tornával indulnak!

  • November 22-től újra elindul a Diósgyőri Mikulásvonat

    November 22-től újra elindul a Diósgyőri Mikulásvonat • 274 napja

    November 22-én immár 16. alkalommal indul a Diósgyőri Mikulásvonat 25 napon át tartó rendezvénysorozata, ahol minden jelmez, díszlet, közös tánc és dal azért születik, hogy az érkező családok két és fél órára kiszakadjanak a hétköznapi rutinból, elmerülhessenek a mesék csodálatos világában.

  • Hajnal József Mákdobáló című regényének könyvbemutatója

    Hajnal József Mákdobáló című regényének könyvbemutatója • 308 napja

    Október 10-én volt Hajnal József – egykori egyetemi hallgató – Mákdobáló című könyvének bemutatója a Miskolci Egyetem Könyvtárában. A beszélgetést Tóth Evelin vezette, a műből pedig az Egy Maszk tagjai olvastak fel részleteket.

Megjelenik havonta

5000 példányban

Felelős kiadó

Prof. Dr. Torma András rektor

Főszerkesztő

Konyári György

Szerkesztő

Tóth Evelin

Képszerkesztő

Kiss Viktor

Angol nyelvi lektor

Somogyi Gyula

Korrektor

Szenderák Bence

Munkatársak

Báthori Kinga, Boldizsár Csongor, Harangi Tünde, Kiss Viktor, Kerekes Bernadett, Keszi Bálint, Kovács Eszter, Nagy Tomi, Ozsváth Cseke Gergő, Rada János, Schäffer Anett, Szabadi Martina Laura, Stumphauzer Laura, Tóth Orsolya, Tóth Evelin

ISSN

2064-3691

Tel.

06-70-866-4618, 06-46-565-111/18-30