„A vidéki élet és a vidéki társadalom Magyarországon” c. konferenciát az Eszterházy Károly Főiskolán rendezték meg (jelen beszámoló a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt által nyújtott személyi támogatással valósult meg).
A háromnapos konferencia számos szekcióba csoportosítva izgalmas előadások egész sorát kínálta a hallgatóság számára. Az ünnepélyes megnyitó és a plenáris előadások után, az első napon többek között a vidéki társadalom kutatásához használható forrásbázis, valamint módszertani kérdések kerültek leginkább napirendre.
A második nap előadásaiból a vidéki élet emlékezetével, a nyomtatott és audiovizuális forrásokkal foglalkozó szekciót emelném ki. Fleisz János előadásában az erdélyi kisvárosok és községek sajtójáról adott áttekintést, a 19–20. század fordulójára, illetve a 20. század első felére koncentrálva. Az erdélyi és partiumi sajtóban – egy európai felzárkózási trend részeként – jelentős fellendülési folyamat zajlott a korszakban, főként mennyiségi téren. A századforduló a nagy lapalapításoknak és a sajtóhálózat kiterjesztésének volt az időszaka. A két világháború között a többnyelvű (2–3 nyelvű) lapok terjedtek el, 1919–1940 között Nagykárolyban jelent meg a legtöbb lap (21), de Székelyudvarhely, vagy Lugos is jelentős mennyiségű (20, illetve 17) sajtóorgánumot tartott fenn.
Számos előadásból értesülhettünk a tiszazugi arzénes perek társadalomtörténetével foglalkozó kutatócsoport munkájáról. Az interdiszciplináris szemléletmódot példaértékűen megvalósító kutatócsoport több alcsoportra oszlik. Többek között sajtó-, jogtörténeti, Gender, valamint pszichológiai kutatócsoport keretében (is) vizsgálják az idevonatkozó forrásokat. A konferencián Fazekas Borbála az arzénes perek sajtóvisszhangjáról tartott előadást. Bálint Angelika prezentációjában a gyilkosságokról készült dokumentumfilmeket elemezte. Az 1968-as, szociográfiai megközelítésű „Tiszazug”, valamint az 1997-es, „Móricz Zsigmond nyomában” c. sorozatban készített dokumentumfilm mellett egy holland szerző 2007-es alkotását is elemezte. A kutatócsoport részéről a délutáni szekciók egyikében Trádler Henrietta prezentált egy elemzést a bűn egyéni és kollektív pszichológiai hátteréről.
Az audiovizuális források témaköréhez kapcsolódott még Záhonyi Ábel Márk prezentációja a népifilmek vidék-reprezentációjáról. Az előadó olyan alkotásokat elemzett, amelyekben kifejezetten népi figurák szemszögéből láthatjuk az eseményeket, többek között a felemelkedési lehetőségeket a helyi közösségek hierarchiájában. A délelőtti szekció utolsó előadójaként a Miskolci Egyetem Történettudományi Intézetének oktatója, Kunt Gergely személyes forráson, egy cselédlány két világháború között született naplóján keresztül elemzett olyan komplex fogalmakat, mint a korabeli viselkedési normák, társadalomkép, önmeghatározás, társadalmi mobilitás, stb.
A „Határátlépők – változások és konfliktusok a vidéki gazdaságban c. szekció első előadója, Harmati Róbert a hamis pénz előfordulási eseteivel foglalkozott. A leggyakrabban vásárokon előforduló hamis fizetőeszközzel érdekes módon leginkább a kocsmárosoknál buktak le az elkövetők. Az előadó arra a jelenségre is felhívta a figyelmet, hogy a hamis pénzt gyakran családi vállalkozást keretében állították elő. Szűts István Gergely a Herendi Porcelángyár történetéről tartott prezentációt, ebben hangsúlyozta, hogy a cseh és német vállalkozásokhoz képest 30–40 év lemaradással induló cég a 19. század végére professzionális vállalattá nőtte ki magát. A munkások életkörülményeiről (pl. világítás, higiénia, ünnepek, stb.) is jelentős információkat nyerhetett a hallgatóság.
A szombati konferencia-napon Csóti Csaba Nagyatád és környékének kapcsolatát mutatta be a húszas-harmincas évek időszakában. Az előadó többek között a helyi sajtótermékeket elemezve vizsgálta, hogyan élték meg a környék lakosai a városi- vagy a kisvárosi identitást, illetve hogyan jutottak kifejezésre a kisvárosi és a falusi lét határán mozgó attitűdök. Képet nyerhettünk arról is, hogyan hatott a városi életmód a helyi elit-szerveződésre.
Kis Nóra a zalai olajipari lakótelepekről beszélt, a két világháború közötti MAORT-telepeket mutatta be. Az előadó kitért arra is, hogyan hatottak ezek a telepek általában a zalai lakókörnyezetre. Többek között a térségben átvett új stílusok kimutathatóan a MAORT-telepek hatására honosodtak meg. Alabán Péter érdekes előadásában az észak-borsodi falusi underclass, azaz a vidéki peremcsoportok 20–21. századi helyzetét elemezte. Báti Anikó „Kemence, mikró kemence. …” c. előadásában a falusi konyhák háztartási eszközeit vizsgálta. Az eszközöknek nem csak mindennapi használati szerepköre került bemutatásra, hanem státusszimbólum funkciójuk is, többek között a falusi lagzik világában.
A szekciókat általában pezsgő hangulatú és szakmailag termékeny viták követték. Összességében mind a szakmai, mind az érdeklődő közönség szempontjából hasznos három napot tölthettünk el a kiválóan megszervezett konferencia keretében.
