„Se bú, se baj nem számít, rá se ránts!” - A dzsungel könyve (Moziajánló)
Egyre gyakrabban találkozhatunk a mozikban klasszikus rajzfilmek élőszereplős adaptációival, ilyen volt például a Csipkerózsika történetét feldolgozó Demóna, vagy a Hófehérkét újra értelmező Hófehér és a vadász is.
Hasonlóképp, készült átirat a Hamupipőke sztorijára is, amit tavaly oroszul volt szerencsém látni, Moszkvában. Kezdő nyelvtanulóknak ideális, hiszen nagy meglepetésre nem kellett számítani a jól ismert történet alakulásával kapcsolatban. Óriási élmény volt, ami valószínűleg az első helyi mozis tapasztalat számlájára is írható, de érdekes módon valamiért már nem volt ugyanolyan hatással rám, amikor magyarul is megnéztem a filmet.
Ezért többször is meggondoltam, mielőtt jegyet váltottam a Dzsungel könyvére. Az sem adott túl sok bizakodásra okot, hogy a premier utáni pénteken alig voltak a teremben. Ezt azóta sem értem, mert túl sok blockbuster nem jött ki azon a héten. Mindettől függetlenül fantasztikus egész estés film volt, ami megőrizte az eredeti történet báját úgy, hogy egyszerre a mai kor igényeinek megfelelően sodró lendületű, és izgalmas tudott maradni.
Gyönyörűen kidolgozott látvány és természeti környezet a sajátja a mozinak, amit azzal együtt kell elismerjek, hogy sosem ragaszkodom a 3D-hez (messze nem fogható az IMAX élményhez), egyszerűen a legjobb időpontokban csak ebben a formában vetítenek. Jó érzékkel adja át a film mind a tragikus, mind az örömteli pillanatokat (Balu, és az ő mézéhsége), a kis Maugli találkozása Bagirával pedig az egyik legmeghatóbb jelenet, amire filmes élményeim közül emlékszem.
Az emberkölyköt (az egyetlen embert Maugli apján kívül) Neel Sethi alakítja, nem mellesleg, parádésan, pláne, ha belegondolunk, hogy társait, a dzsungel állatait, a forgatás alatt végig oda kellett képzelnie. De ezt a szükséges feladatot leszámítva is végtelenül természetesen mozog az őserdei környezetben. Közvetlen segítői, Bagira és Balu a rajzfilmhez hasonlóan szerethető karakterek, modern megjelenésüknek köszönhetően egészen új arcukat mutatják, picit közelebb kerülünk hozzájuk, ahhoz képest, mint ahogyan azelőtt emlékezetünkben éltek.
Sir Kán-t is hihetetlenül élethűre sikerült megalkotni, egyedül a vele való utolsó küzdelmet éreztem némiképp gyors lezárásúnak, de ez az apró hiányérzet hamar elillant, mert gyorsan elmerültem újra a történetfolyamban. A tanulság pedig mi is lehetne más, mint ahogyan Balu énekli: „Se bú, se baj nem számít, rá se ránts!”.
Alig várom a DVD megjelenést, hogy újra megnézhessem, és remélem, elérhető lesz rajta az eredeti szinkron is, mivel pazar szereposztással találkozhatunk:
Neel Sethi Maugli
Bill Murray Balu hangja
Ben Kingsley Bagira hangja
Idris Elba Sir Kán hangja
Lupita Nyong'o Raksha hangja
Scarlett Johansson Ká hangja
Giancarlo Esposito Akela hangja
Christopher Walken Lajcsi király hangja
Garry Shandling Ikki hangja
Brighton Rose Gray hanga
