Előzmények:
1979-ben Szaddam Huszein kerül az iraki kormány élére, Irak 5.elnökeként. Az országban diktatúrát alakít ki, amely 24 éven át, 2003-ig áll fenn. Szaddam több százezer polgári személy, köztük mintegy 180.000 kurd haláláért felelős. Osama Bin Laden egy afganisztáni terrorszervezet, az Al-kaida vezetője terrormerényletre készül az Amerika Egyesült Államok ellen. 2001. szeptember 11-én két repülőgép csapódik a New Yorkban található Word Trade Center ikertornyaiba és egy a Washington DC-ben található Pentagon épületébe. A szervezet tagjai négy darab Boeing típusú repülőgépet térítettek el, amelyből három elérte célpontját, de a negyedik, a Fehér Házat célzó gép a földbe csapódott. A terrorcselekmény-sorozatban a géprablókkal együtt 2995 ember (2976 áldozat, 19 géprabló) veszette életét. Az áldozatokból 246 a négy repülőgép egyikén (egyetlen túlélője sem volt az eltérített gépeknek), 2605 New Yorkban a tornyokban vagy a tornyok közvetlen közelében, 125 pedig a Pentagon épületénél esett áldozatul. Valamennyi áldozat civil volt, kivéve 55 katonát, akik a Pentagont érő támadásban lelték halálukat.
Amerika gyászol. George Bush amerikai elnök a törtétek utáni beszédében háborút hirdet a terrorizmus és az Irakban folyó diktatúra ellen. 2003. április 9-én az amerikai csapatok bevonulnak Bagdadba, Irak fővárosába és a felkelő tömeggel karöltve ledöntik Szaddam Huszein szobrát. Szaddamnak bujkálnia kell. 2004-ben fogják megtalálni Huszeint remetéhez hasonló állapotban. Bíróság elé állítják, a tárgyalásai 2006-ig folynak, majd 2006. december 30-án reggel hat óra hét perckor Bagdadban felakasztják.
A háború azzal ér véget, hogy 2011-ben megtalálják Osama Bin Ladent, majd likvidálják. A történtek után Irakban az ideiglenes kormányt felváltva létrejön Núri el-Máliki irányításával egy Amerikától független vezetés. 2011 végére az amerikai csapatok teljesen kivonulnak Irak területéről.
Szunnita–síita ellentét
Évszázadok óta fennálló vallási ellentétek vannak a síita és szunnita muszlimok között. Irakban már a Szaddam éra alatt is létezett vallási, törzsi és faji rasszizmus. Huszein szunnita vallású muszlim volt, aki 148 síita áldozatot követelő megtorlást hajtott végre 1982-ben Dudzsájban. A Máliki kormány létrejötte után ő teszi ugyanezt a szunnitákkal.
Máliki intézkedései és az amerikai kormány hozzáállása
Máliki az Iraki kormány élén 2014-ig. Irakban látszólag béke van és remélik, hogy az ígért demokrácia megvalósul országukban. Máliki, Barack Obamával találkozik a Fehér Házban, hogy megbeszéljék Amerika és Irak jövőbeli politikai ügyeit. Máliki a találkozó alatt kap egy telefonhívást Bagdadból, hogy Tareq al-Hashemi testőreit letartóztatták Máliki ellenes merénylet gyanújával. Tareq al-Hashemi az iraki kormány alelnöke volt. Máliki elmondja Obamának, hogy mi történt, amire Obama, annyit felel: „Minden országnak megvannak a saját problémái, valamint ez Irak belügye”. Máliki úgy gondolja zöld utat kap. Washingtonból hazatérve szunniták ezreit veti börtönbe, vagy löveti le őket az utcán. Szunnita börtönöket hoz létre , a hivatalok és a kormány szunnita tagjait kinyomja a vezetésből és helyükre siita, Máliki-kormány hű embereket helyez.
Ahhoz, hogy megértsük Málikinak ezen intézkedéseit, a következőket kell tudnunk. Máliki siita vallású muszlim, aki a Bagdadi Egyetemen tanult, és diplomát szerzett irodalomból. 1979-ben Szaddam Huszein hatalomra jutását követően el kellett hagynia az országot. Először Jordániában, majd Szíriában bujdosott. A családtagjai és hozzá közel álló emberek halnak meg a Szaddam éra alatt.
Máliki úgy tekintett a szunnitákra, mint ellene szervezkedőkre, olyanokra, akikben még él Szaddam Huszein emléke. Megkérdeztek egy iraki újságírót, hogy mit gondol Málikiről. A válasza: paranoia. Paranoiás volt és félt, hogy akármikor megölik.
Egyre több köztiszteletben álló szunnita személyt távolít el Máliki a kormányból. A szunnita lakosság elégedetlen és nyugtalan. Tüntetéseket szerveznek Ramadiban, Fallujahban és Hawijahban. Több szunnita kormánytag beszédet mond a tüntetéseken és a tüntető tömeg mellé állnak. A síita vallású Máliki pártiak is megrendezik a saját szunnita ellenes tüntetésüket Bagdadban.
Alvó sejtek – az iszlám Állam létrejötte
Irakban a belpolitikai helyzet válságos, és eközben egy maréknyi ember kap erőre Abu Bakr al-Bagdadi vezetésével. Al-Bagdadi egy szunnita vallású muszlim, akit 2003-ban börtönöztek be egy amerikaiak által fenntartott börtönbe, a Buccaba. A Buccaban al-Bagdadi összeismerkedik Szaddam Huszein volt vezérkari tisztjeivel, és terveket készítenek elő jövőbeli felemelkedésükkel kapcsolatban. 2010-ben al-Bagdadit kiengedik a Buccaból, majd az Al-kaida megmaradt csapatainak az élére állva alvó sejteket küld Szíriába és Irak egész területére. Ezek az alvó sejtek kihasználva a szíriai és az iraki belpolitikai helyzetet zavargásokat szítanak, robbantanak ki. Mikor már egy adott városban a zavar foka hatalmassá válik, bevonulnak, átveszik a hatalmat, és toboroznak. Így tették Raqqa városában is Szíriában, amikor a tüntető tömegben bomba robbant, ami zavargásokhoz vezetett.
Eközben a hawijahi tüntetésen először megjelenik az Iszlám Állam zászlaja. Ez azt üzente, hogy itt vagyunk, beépültünk. A hawijahi tüntetésen történik egy baleset. Nem tudjuk pontosan, hogy hogyan történt. Lehet, hogy provokáció, baleset, de ami tény, meghalt egy rendőr. Máliki dühös, elrendeli a rendőröknek, hogy lőjenek a tömegbe. A tüntetésen több százan halnak meg. Fontos tudni, hogy ezek a tüntetések békésen folytak. Egészen eddig a „balesetig”.
Az Iszlám Állam elkezdi hirdetni propagandáját: bajban vagytok, nem tudjátok magatokat megvédeni, gyertek hozzánk. Mi nyújtunk nektek biztos hátteret, azt az erőt, amellyel vissza tudtok vágni, és meg tudjátok védeni magatokat. Az Iszlám Állam toborozni kezd. Már 10 éves gyermekeket is láthatunk fegyverrel a kezükben. Elképesztő, hogy már ilyen fiatalon átmossák az agyukat, és mindenre elszánt katonákat nevelnek belőlük.
Az Iszlám Állam ezt a taktikát követve városokat, falvakat és olajmezőket foglal el Szíriában és Irak területén. Az elfoglalt területeket a fennhatósága alatt tartja, és adófizetésre kötelezi az ott élőket. A nem muszlim vallásúak választhatnak: többet adóznak, hogy megtartsák vallásukat, felveszik a muszlim vallást, vagy halál. Az adóbevételeken kívül a kinyert olajat eladják a feketepiacon, ezzel is pénzt szerezve. Gazdag szunniták és közel-keleti sejkek adományaiból is él az ISIS (Iszlám Állam).
Az elfoglalt területen lévő szunnita börtönöket is megtámadták, hogy kiszabadítsák a bennük raboskodó szunnita foglyokat, hogy majd őket erősítsék. Ezeket a támadásokat előre megtervezték a Faltörő nevezetű hadművelet néven. A szunnita börtönökben raboskodók borzalmas körülmények között éltek.
Ezeket követően miután rövid idejű szilárd fennhatóságot hoztak létre, al-Bagdadi elkezdi szervezni a „közigazgatást” és hatalmának megerősítésére államformát hoz létre.
Al-Bagdadi intézkedései, hatalom megerősítése és államforma létrehozása
Al-Bagdadi – egészen hihetetlen – bevezeti a kötelező gyermekbénulás elleni védőoltást, utakat aszfaltoz, és családegyesítési irodákat hoz létre. Ez első hallásra nagyon jól hangzik, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a rendet a félelemkeltéssel tartják fenn.
Jöhet a kérdés, hogy vallásos emberek hogyan képesek vallásukat meghazudtolva ilyen tetteket véghez vinni. Alapvetően vannak fanatikus terroristák, akik hisznek ezekben az eszmékben. Ha ettől eltekintünk, tudnunk kell azt, hogy Bagdadi nem csak politikai, hanem vallási vezető is. Főpappá nyílvánítja ki magát, és bizonyos időszakonként felmenti az embereit a bűneik alól.
Hatalmas jelentőségű volt számukra Mosul, Kurdisztán fővárosának elfoglalása. Mindössze egy hét alatt elfoglalják a több mint egy millió lakosú várost. Mikor bevonulnak Mosulba, az ott élők ünnepelve fogadják az ISIS-t. Mosulban hatalmas mennyiségű harci felszerelést zsákmányolnak.
Mosulban 2014. június 29-én Bagdadi kikiáltja a kalifátust. Ezt követően a szíriai-iraki határt ledózeroltatja. A kalifátus kikiáltása vallási szempontból volt főképp jelentős. Mosul lesz az Iszlám Állam fővárosa.
Erbil, lefejezések
Mosul elfoglalása után Erbil következett. Az amerikaiak ennek megakadályozására légitámadásokat készítettek elő. Fontos tudnunk, hogy Amerikának az Erbilben befektetett pénze több milliárd dollárra tehető.
Az ISIS ezekre a légitámadásokra válaszolva, lefejezi James Wright Folley-t. James egy amerikai újságíró. Erről található videó az interneten. Youtubeon cenzúrázva, egyes oldalakon (Liveleak) cenzúra nélkül megtekinthető. A videóban az ISIS katona, aki lefejezi Jamest, Amerikát hibáztatja ezért.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy az ISIS-t szakképzett, hivatásos katonák alkotják. Szaddam Huszein börtönökből kiszabadított vezérkari tisztjei képzik és irányítják a csapatokat.
Területei régen és most
Az Iszlám Állam területei Bagdadtól egészen a török határig, Kobaniig nyúltak. Mára a légitámadások és szárazföldi csapatoknak hála ez a terület lényegesen megcsonkult. Főbb városaik elestek, az ISIS már csak Aleppo-ban tartja magát. Az amerikaiak, az oroszok és a többi a harcban résztvevő ország katonái még jelenleg is harcolnak az Iszlám Állam ellen. Az ISIS territóriumának szemrevételéhez egy honlapot ajánlok: isis.liveuamap.com. Ezen a honlapon híreket olvashatunk, megnézhetjük hol történt légitámadás, robbantás, és ellenőrizni is lehet Szíria és Irak egyes területeinek fennhatóságát.
