Sorozatajánló: A szolgálólány meséje

írta Kovács Eszter , 2018. április 19–énMegosztás: FACEBOOKMegosztás: TWITTERMegosztás: GOOGLE+

SZABADTÉR

A sorozat Margaret Atwood 1989-ben megírt regényét dolgozza fel, ahol a természeti katasztrófák sújtotta Amerikai Egyesült Államok területén élő, számunkra sokkoló és nyomasztó társadalmat mutat be.

Sorozatajánló: A szolgálólány meséje

A sorozat Margaret Atwood 1989-ben megírt regényét dolgozza fel, ahol a természeti katasztrófák sújtotta Amerikai Egyesült Államok területén élő, számunkra sokkoló és nyomasztó társadalmat mutat be.

A terület nagyobb része lakhatatlan, ezek az úgynevezett gyarmatok, ahol a lázadókat és a szökést megkísérlőket dolgoztatják. A lakható területeken szigorú kasztrendszerben kialakult egyfajta vallási diktatúrát ismerhetünk meg, ahol a keresztény tanokat a polgárok megfélemlítésére alkalmazzák. A társadalom felső részét, a hatalmasokat a vezetők és feleségeik alkotják, illetve társadalom alsó részeinek szereplői a szolgálólányok, akiknek a legfőbb feladatuk, hogy gyermeket szüljenek az állam vezetőinek.

A főszereplő: Elisabeth Moss, akinek a szemszögéből ismerhetjük meg az új világot, az elnyomásban élő szolgálólányok mindennapjait.  Ez a karakter lenyűgöző, hallhatjuk a saját gondolatait, így még erőteljesebben tárja elénk a lelki vívódásokat és folyamatokat, amelyeken keresztül megy, ennek ellenére humorát mégsem vesztette el, képes a legkegyetlenebb helyzetben is megnevettetni minket. A túlélés reményében képes kitartani a legborzasztóbb helyzetekben is, egyetlen cél által vezérelve, hogy megtalálja elveszett kislányát.

A sorozat akkor éri el a tetőfokát, amikor a főszereplő visszaemlékezéséből megismerhetjük a múltat, a régi életét, amikor dolgozó nő és anyaként élt politikai demokráciában.  Ekkor az alkotók diszkréten szembesítik a nézőt a sorozatbéli világ és korunk társadalmainak hasonlóságaival. A flashbackek elénk tárják az apró momentumokat, jeleket, ami kezdetben csak sejteti a demokrácia és a nők egyenjogúságának felszámolását, mindezt a hagyományos értékekhez való visszatérés eszméjén keresztül. A sorozat igyekszik mindkét oldal, a hatalmasok múltbéli és jelenlegi életét is megmutatni, hogy ők is érző emberek, szörnyű cselekedetekkel.  

A sorozat, súlyos kérdéseket boncolgat, visszanyúl a női szerepek évezredeken tartó alakulásához, a nő és férfi viszonyhoz, a népességfogyáshoz, egyházi dogmákhoz, politikához és diktatúrához. 

SZABADTÉR: ajánló

az utolsó 4 cikk • összesen 121 cikkből

  • Sorozatajánló: A szolgálólány meséje

    Sorozatajánló: A szolgálólány meséje • 35 napja

    A sorozat Margaret Atwood 1989-ben megírt regényét dolgozza fel, ahol a természeti katasztrófák sújtotta Amerikai Egyesült Államok területén élő, számunkra sokkoló és nyomasztó társadalmat mutat be.

  • FabLab konferencia Santanderben a Campus Mundi ösztöndíj révén

    FabLab konferencia Santanderben a Campus Mundi ösztöndíj révén • 37 napja

    Rövid tanulmányút az Atlanti-óceán partjainál: FabLab konferencia Santanderben a Campus Mundi ösztöndíj révén. A Gazdaságtudományi Kar oktatója és doktorandusza, Varga Krisztina egy hetes tanulmányúton vett részt Spanyolországban 2018 márciusában.

  • Április bolondja

    Április bolondja • 37 napja

    Április bolondjának a népszokás szerint azt tekinthetjük, akivel április 1-jén a bolondját járatják, csak ezért, hogy jól kinevethessék. Ez a fajta tréfálkozási szokás napjainkig annyira elterjedt világszerte, hogy a médiában megjelenő híreket sem árt feltartásokkal kezelni ezen a napon.

  • Dub FX is ritmust lép az idei EFOTT-on

    Dub FX is ritmust lép az idei EFOTT-on • 40 napja

    Az ausztrál utcazenész már szinte hazajár Magyarországra, de rajongói el is várják ezt tőle. A folyamatosan új és így megunhatatlan zenét komponáló Dub FX 2018. július 10-16. között az EFOTT-on lép majd újra színpadra olyan világhírű fellépők mellett, mint John Newman, Jessie J, Lost Frequencies és a Volbeat. A páratlan nemzetközi felhozatal mellett természetesen a hazai kedvencekről sem feledkeznek meg a szervezők – sőt az idén a vártnál hamarabb közzétették a fellépők névsorát.

Megjelenik havonta

5000 példányban

Felelős kiadó

Prof. Dr. Torma András rektor

Főszerkesztő

Konyári György

Szerkesztő

Rada János

Képszerkesztő

Kiss Viktor

Angol nyelvi lektor

Somogyi Gyula

Korrektor

Szenderák Bence

Munkatársak

Báthori Kinga, Boldizsár Csongor, Harangi Tünde, Kiss Viktor, Kerekes Bernadett, Keszi Bálint, Kovács Eszter, Nagy Tomi, Ozsváth Cseke Gergő, Rada János, Schäffer Anett, Szabadi Martina Laura, Stumphauzer Laura, Tóth Orsolya, Tóth Evelin

ISSN

2064-3691

Tel.

06-70-866-4618, 06-46-565-111/18-30