Sorozatajánló: A szolgálólány meséje

írta Kovács Eszter , 2018. április 19–énMegosztás: FACEBOOKMegosztás: TWITTERMegosztás: GOOGLE+

SZABADTÉR

A sorozat Margaret Atwood 1989-ben megírt regényét dolgozza fel, ahol a természeti katasztrófák sújtotta Amerikai Egyesült Államok területén élő, számunkra sokkoló és nyomasztó társadalmat mutat be.

Sorozatajánló: A szolgálólány meséje

A sorozat Margaret Atwood 1989-ben megírt regényét dolgozza fel, ahol a természeti katasztrófák sújtotta Amerikai Egyesült Államok területén élő, számunkra sokkoló és nyomasztó társadalmat mutat be.

A terület nagyobb része lakhatatlan, ezek az úgynevezett gyarmatok, ahol a lázadókat és a szökést megkísérlőket dolgoztatják. A lakható területeken szigorú kasztrendszerben kialakult egyfajta vallási diktatúrát ismerhetünk meg, ahol a keresztény tanokat a polgárok megfélemlítésére alkalmazzák. A társadalom felső részét, a hatalmasokat a vezetők és feleségeik alkotják, illetve társadalom alsó részeinek szereplői a szolgálólányok, akiknek a legfőbb feladatuk, hogy gyermeket szüljenek az állam vezetőinek.

A főszereplő: Elisabeth Moss, akinek a szemszögéből ismerhetjük meg az új világot, az elnyomásban élő szolgálólányok mindennapjait.  Ez a karakter lenyűgöző, hallhatjuk a saját gondolatait, így még erőteljesebben tárja elénk a lelki vívódásokat és folyamatokat, amelyeken keresztül megy, ennek ellenére humorát mégsem vesztette el, képes a legkegyetlenebb helyzetben is megnevettetni minket. A túlélés reményében képes kitartani a legborzasztóbb helyzetekben is, egyetlen cél által vezérelve, hogy megtalálja elveszett kislányát.

A sorozat akkor éri el a tetőfokát, amikor a főszereplő visszaemlékezéséből megismerhetjük a múltat, a régi életét, amikor dolgozó nő és anyaként élt politikai demokráciában.  Ekkor az alkotók diszkréten szembesítik a nézőt a sorozatbéli világ és korunk társadalmainak hasonlóságaival. A flashbackek elénk tárják az apró momentumokat, jeleket, ami kezdetben csak sejteti a demokrácia és a nők egyenjogúságának felszámolását, mindezt a hagyományos értékekhez való visszatérés eszméjén keresztül. A sorozat igyekszik mindkét oldal, a hatalmasok múltbéli és jelenlegi életét is megmutatni, hogy ők is érző emberek, szörnyű cselekedetekkel.  

A sorozat, súlyos kérdéseket boncolgat, visszanyúl a női szerepek évezredeken tartó alakulásához, a nő és férfi viszonyhoz, a népességfogyáshoz, egyházi dogmákhoz, politikához és diktatúrához. 

SZABADTÉR: ajánló

az utolsó 4 cikk • összesen 129 cikkből

  • Interjú Dr. Szabó-Tóth Kingával

    Interjú Dr. Szabó-Tóth Kingával • 141 napja

    Dr. Szabó-Tóth Kinga szociológussal, az Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetőjével, nemzetközi dékánhelyettessel ültünk le beszélgetni az oktatási módszertanokról, a hallgatóság bevonásáról, az intézet megújulásáról.

  • IDÉN MÉG SPORTOSABB LESZ AZ EFOTT!

    IDÉN MÉG SPORTOSABB LESZ AZ EFOTT! • 173 napja

    Nem véletlen, hogy az EFOTT-ot tartják a legsportosabb nyári fesztiválnak, hiszen a táncon és a csápoláson túl – Jessie J, John Newman, Lost Frequencies, Dub FX, a Volbeat és a legnagyobb magyar együttesek koncertjei mellett – nappal számos mozgalmas tevékenységet lehet űzni, vagy éppen az új sportőrületeket kipróbálni. Itt a reggelek ébresztő tornával indulnak!

  • November 22-től újra elindul a Diósgyőri Mikulásvonat

    November 22-től újra elindul a Diósgyőri Mikulásvonat • 277 napja

    November 22-én immár 16. alkalommal indul a Diósgyőri Mikulásvonat 25 napon át tartó rendezvénysorozata, ahol minden jelmez, díszlet, közös tánc és dal azért születik, hogy az érkező családok két és fél órára kiszakadjanak a hétköznapi rutinból, elmerülhessenek a mesék csodálatos világában.

  • Hajnal József Mákdobáló című regényének könyvbemutatója

    Hajnal József Mákdobáló című regényének könyvbemutatója • 311 napja

    Október 10-én volt Hajnal József – egykori egyetemi hallgató – Mákdobáló című könyvének bemutatója a Miskolci Egyetem Könyvtárában. A beszélgetést Tóth Evelin vezette, a műből pedig az Egy Maszk tagjai olvastak fel részleteket.

Megjelenik havonta

5000 példányban

Felelős kiadó

Prof. Dr. Torma András rektor

Főszerkesztő

Konyári György

Szerkesztő

Tóth Evelin

Képszerkesztő

Kiss Viktor

Angol nyelvi lektor

Somogyi Gyula

Korrektor

Szenderák Bence

Munkatársak

Báthori Kinga, Boldizsár Csongor, Harangi Tünde, Kiss Viktor, Kerekes Bernadett, Keszi Bálint, Kovács Eszter, Nagy Tomi, Ozsváth Cseke Gergő, Rada János, Schäffer Anett, Szabadi Martina Laura, Stumphauzer Laura, Tóth Orsolya, Tóth Evelin

ISSN

2064-3691

Tel.

06-70-866-4618, 06-46-565-111/18-30